Egy készülő jogszabálytervezet szerint átlagosan a duplájára kell emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát – tudta meg a Magyar Idők. A fogyasztóvédelmi szempontból indokolt lépés megoldaná az évek óta elmaradt béremelések miatt a kiskereskedelemben mára kialakult súlyos munkaerőhiányt.
Információink szerint rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia, vagyis a jövőben alapterülethez kötnék a kötelezően alkalmazandó munkatársak számát. A kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedés azt célozná, hogy megfelelő létszám mellett javuljon az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb legyen a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása – jutott lapunk tudomására.
Ágazati becslések szerint a várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát. Ez jelentősen megnövelné a nagyvállalatok bérköltségeit.
A kötelező foglalkoztatási minimum előírását előreláthatóan forrásproblémákra hivatkozva kifogásolják majd a nagyáruházak, holott ismert, a folyamatosan növekvő kiskereskedelmi eladásokból származó nagyobb bevételek mellett idén a tervezetthez képest mintegy 15-18 milliárd forint többlet maradt a vállalatoknál, miután a kormány által az idei évtől sávos adóztatás alapján hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a multivállalatok erős lobbinyomására az Európai Bizottság eddig nem engedte beszedni.
Ebben a kérdésben jelenleg is zajlik az egyeztetés Brüsszel és Budapest között, úgy tudjuk, a progresszív adókulcsok helyett egységes közteherviselés lép érvénybe az élelmiszer-kereskedők ellenőrzésére szánt felügyeleti díj esetén. Ezzel együtt a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a napi fogyasztási cikkeket árusító vállalatok piaci részesedésükkel arányosan vállaljanak szerepet a magyarországi közteherviselésben, és a vasárnapi pihenőnappal megspórolt bérpótlékok, a nagyobb forgalomból eredő bevételek és a kisebb fizetendő adó miatti többletösszegeket ne elsősorban a belső tartalékaik vagy nyereségük növelésére, hanem a magyar alkalmazottak bérfejlesztésére fordítsák.
Az elmúlt években ugyanis a legtöbb áruházláncnál elmaradtak a lakossági fogyasztásnövekedés miatt bővülő forgalommal arányos béremelések, aminek köszönhetően mostanra több ezer betöltetlen állást jegyeznek a karácsonyi bevásárlási rohamra készülő vállalatok. Az átlag alatti bérek mellett az is fokozza a létszámhiányt, hogy a töretlenül bővülő forgalmat a lehető legkevesebb dolgozóval, munkakörök összevonásával, műszakok megszüntetésével igyekeztek kiszolgálni a láncok. Ez mostanra a kereskedelmi alkalmazottak kóros leterheltségéhez, több területen bérfeszültséghez, a képzett munkatársak elvándorlásához vezetett – hívta fel a figyelmet a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. – Évek óta nem megfelelőek a munkakörülmények a nagyáruházakban, kimutatások szerint az e területen dolgozók leterheltsége 20 százalékkal nagyobb az átlaghoz képest, egy ember kettő munkáját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben – fejtette ki kérdésünkre Bubenkó Csaba elnök. Úgy vélekedett, amennyiben a foglalkoztatási minimum előírása életbe lép, ha a dolgozók jövedelme nem is emelkedik, a kötelező létszámnövelés hatására jelentősen könnyebb lesz az áruházi alkalmazottak munkavégzése és kiegyenlítődhetnek az eltorzult munkaerőpiaci folyamatok is.
forrás: magyaridok.hu
