Hamarosan a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb területű áruházakban 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia – írta meg a Magyar Idők. Becslések szerint ez azt jelentené, hogy a nagy boltokban meg kell duplázni a dolgozók eddigi létszámát.
Sokakat bosszant, hogy a nagyobb áruházakban szinte lehetetlen olyan eladót találni, aki segítene eligazodni a rengeteg áru között. Ha van is valaki a környéken, általában valaki másnak segít éppen, esetleg a pultot tölti fel új áruval. Gyakran segíteni sem tud arra hivatkozva, hogy ő egy másik részlegnél dolgozik. Ennek vethetne véget, ha több lenne a vásárlókat tényleg segítő eladó a boltokban. A várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés persze azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben valamint a diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát, ami jelentősen megnövelné a nagyvállalatok bérköltségeit.
Túlóráztatják az eladókat
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke ezzel kapcsolatban a Faktornak azt mondta, hogy a kereskedelemben évek óta munkaerőhiány van, ami részben a rendkívül alacsony hazai fizetéseknek köszönhető. Évek óta nem volt a szektorban megfelelő béremelés, a jelenlegi fizetésért pedig sokan nem is vállalnak el bizonyos állásokat. Ha tehetik, inkább más európai országokban próbálnak elhelyezkedni, hiszen szerinte a magyarországi bérek nem érik el az európai bérek 40%-át sem. Mivel a nagy hipermarketekben ezért sok a betöltetlen álláshely, az alkalmazottak sokkal többet dolgoznak az elvárhatónál: van olyan áruház, ahol már most kimerítették az egész éves, 250 órás túlórakeretet. A KDFSZ elnöke szerint hatósági ellenőrzések is igazolják: a nem megfelelő pihenőidővel, betegszabadságokkal, túlórákkal kapcsolatos problémák a létszámhiányra vezethetőek vissza, és foglalkozás-egészségügyi szempontból is aggályos, hogy a dolgozók nagy mentális és fizikális igénybevételnek vannak kitéve. A legtöbben minimum két ember munkáját végzik egyszerre.
Ebből a szempontból tehát Bubenkó Csaba szerint a kötelező foglalkoztatási minimum segíthet abban, hogy a dolgozók leterheltsége megszűnjön. Azt pedig véleménye szerint a piac fogja kikényszeríteni, hogy a munkavállalóknak korrekt fizetést kínáljanak. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis folyamatosan nő, több alkalmazottra van szükség, ha pedig a jelenlegi fizetésekért nem kapnak az áruházak munkaerőt, akkor többet kell béremelésekre fordítaniuk.
Kerestünk több, a tervezett rendelkezésben érintett nagyáruházat is, de addig, amíg nem ismerik az elkészült jogszabály pontos tartalmát, egyikük sem akarta azt véleményezni.
Kevés az alkalmazott a boltokban
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is hangsúlyozta a Faktornak, hogy amíg nem ismerik a jogszabály részleteit, találgatásokba nem bocsátkoznának. Három aggályt azonban megfogalmazott a tervezettel szemben. Álláspontja szerint egy ilyen jogszabály feltehetően ütközik az uniós joggal, ugyanis az EU-ban sehol máshol nincs hasonlóra példa. A főtitkár szerint ez az előírás nem oldaná meg a munkaerőhiány problémáját sem, ugyanis a szektorban strukturális munkaerőhiányról beszélhetünk. Azaz, van, ahol keresnének munkaerőt, de nincs jelentkező, van viszont, ahol az adott jelentkezőre nincs szükség – a munkavállalók készségei nem feltétlenül egyeznek a munkaerőpiacon keresett készségekkel. Végezetül az OKSZ tart attól, hogy ha rákényszerítik az áruházakat, hogy több embert vegyenek fel, mint akiket idáig maguktól alkalmaztak, arra fognak törekedni, hogy ezt a lehető legalacsonyabb fizetésért tegyék meg. Ezért az OKSZ próbálja a jogalkotókkal felvenni a kapcsolatot, de arról egyelőre nincs információjuk, hogy a jogszabálytervezetet pontosan ki szándékozik benyújtani.
Többet fog eladni, akit jól megfizetnek
Abban, hogy a vevők megtalálják-e az áruházban, amit keresnek, illetve, hogy végül mennyit vásárolnak, nagy szerepe van annak, hogy szakképzett eladókhoz fordulhatnak-e vagy nem. Egy eladói oklevél megszerzéséhez komoly követelményeknek kell megfelelni, az elvárások között szerepel többek között a türelem, a segítőkészség, az empátia, az udvariasság és a meggyőző készség is. A többek között eladók képzésével is foglalkozó Alfaképző igazgatója, Czubula Zoltán szerint az állam, a munkáltató, a vevő és a dolgozó közös érdeke, hogy eladói állásokban szakképzett munkaerő dolgozzon. A legalapvetőbb szempont, hogy csak egy hozzáértő eladó tudja garantálni a biztonságot, ami az élelmiszerek vagy a műszaki cikkek esetén különösen fontos. De a munkáltatónak fokozottan megéri minél több jól képzett eladót felvenni, hiszen ők több nyereséget termelnek. Tudják, hogyan kell megszólítani a vevőt, a képzésük alatt helyzetgyakorlatokon keresztül sajátítják el a megfelelő eladástechnikát. Az igazgató azt is kiemelte, hogy egy eladói tanfolyam akár 100-300 ezer forintba is kerülhet, mégis sok a jelentkező, sőt, az évente megismételhető tréningekre is visszajárnak a hallgatók: éppen azért, mert aki többet tud eladni, azt jobban megfizetik, és jobb állásajánlatokat kap. Természetesen ez a másik oldalról is igaz: ma már a legtöbb üzletben olyan modern vonalkódos rendszer van, amellyel pontosan ellenőriznek minden eladót. Szigorú havi bevétel-követelmények vannak, és elég, ha valaki 2-3 hónapon keresztül sorozatban nem teljesíti a minimumot, máris megválnak tőle.
forrás: faktor.hu