Kudarcba fulladtak a tárgyalások – a kormány dönthet a minimálbérről

A munkavállalók kétszámjegyű, a munkaadók egyszámjegyű növekedést szeretnének, ám végül – megegyezés híján valószínűleg egyedül a kormány fog dönteni a kérdésben.


Eredménytelenül zárult az egyeztetés a minimálbérről és a garantált bérminimumról szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, így valószínűleg a kormány egyedül fogja eldönteni, mekkora legyen a minimálbér.

A 24.hu-nak az ülésen részt vevő Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke számolt be arról: a szakszervezetek ragaszkodtak a kétszámjegyű emeléshez, a munkáltatók az egyszámjegyűhöz, „a kormány pedig ismét passzív szemlélő volt”.

Így egyre valószínűbb, hogy a kormány fog dönteni a minimálbérről. Utoljára 2015-ben történt ilyen.

A minimálbér mértéke jelenleg 138 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 180 500 forint. A várakozások szerint kétszámjegyű mértékben emelkedhetnek 2019-től. A megegyezés kudarcát előrevetítette, hogy a tárgyalópartnerek számai meglehetősen messze esnek egymástól: míg a munkaadók kitartanak az 5-7 százalékos emelés mellett, a munkavállalók 13-15 százalékot tartanának indokoltnak.

Az atv.hu által megkérdezettek szakszervezetek is a kétszámjegyű emelést tartják indokoltnak. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke eközben azt is elmondta, hogy szerinte a jelenleg kialakult helyzet is befolyással lehet erre a tárgyalásra, igaz, a gazdasági helyzetet és a munkáltatói lobbit nem ismeri. Ez utóbbinál hozzátette: nehezen képzeli el, hogy az előterjesztők felkeltek, egyet gondoltak és ezáltal lett 400 óra a maximálisan elrendelhető túlóra-keret.

Bubenkó Csaba egyébként az eddigi várakozásokat is „megugrotta”: szerinte ugyanis legalább 15%-os szakmunkás bérminimum-emelésre lenne szükség. Ez nagy terhet róhatna a kis-és középvállalkozásokra – ismerte el –, de a munkaerőhiány is jelentős, a megemelt bérek pedig a belső fogyasztást is felpörgethetnék – vélekedik.

Mindet összevetve akár 230 ezer forint felé is mehetnének a bérek, még akkor is, ha a sajtóban megjelent információk szerint a garantált bérminimum alig üti majd meg a 200 ezret.

A munkáltatók jelentős része ugyanis nem minimálbéren foglalkoztatja az alkalmazottakat, és ha ezt meg szeretnék tartani, akkor pluszba „ráígérnek”.

A legalább 15%-os emelést a munkaerőhiánnyal indokolná a KDFSZ elnöke. Mint mondta, ha igaznak vesszük a tényt, miszerint a magyar munkaerő elvándorol, akkor látni lehet azt is, hogy nem feltétlen jönnek vissza, ha sikeresen megtalálták kint a számításaikat. Eközben viszont annak a veszélye is fennáll, hogy a szaktudással rendelkezők is kimennek az országból. Bubenkó szerint ezt a tendenciát és a „megelőzést” csak a bérek rendezésével lehet csökkenteni.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökét is az egyeztetést megelőzően értük el, aki egy órával az esemény előtte azt mondta az atv.hu-nak, hogy nem fogják aláírni a megállapodást, mert a kormányzat egyirányúan fogja meghatározni a bérminimum és a garantált bérminimum összegét. Természetesen ekkor sem történik semmi, a kormány enélkül is kihirdetheti a jövő évi minimálbér mértékét.

Székely Tamás hozzátette: az lenne az ideális, ha a munkáltatók és a szakszervezetek – a kormány bevonásával – megállapodnának. A kabinet viszont eddig azt játszotta el, hogy „hátradőlt, és azt mondta, állapodjanak meg a munkáltatók és a munkavállalók”. A KDFSZ képviselője úgy érzi, hogy „ez a dolog eldőlt”. Majd azzal folytatta, hogy

elkésettnek tartja a mai tárgyalást, mint mondta, jelenleg a „rabszolgatörvényre” koncentrálnak, és szerinte a jelenlegi tárgyalást is emiatt hívta össze „kutyafuttában” a kabinet.

A LIGA szakszervezetek elnöke máshogyan látja a mai történéseket, szerinte ugyanis a kormány törekedett arra, hogy a munkaadói és munkavállalói oldal egyezségre jusson, ezért hívhatta össze az egyeztetést. A LIGA szakszervezetek elnöke egyébként kiemelte: mindenképpen kétszázalékos növekedésben bíznak, amelyben a munkavállalói oldal is egységes. Ettől függetlenül viszont, ha éppen alulról súrolná az átlagnövekedés a kétszámjegyet, még az is felette lenne a költségvetési törvényben az átlagos keresetnövekedés mértékének – tette hozzá. Mészáros Melinda azt is kiemelte, hogy a versenyszféra más bértárgyalásait is figyelniük kell, miközben a közgazdászok is 6-8 százalék közé teszik a lehetséges emelések mértékét.

atv.hu