Béralakulás a piacvezető kereskedelmi láncoknál

Oszd meg ezt az esettanulmányt

Share on facebook

A Magyarországon és egész Kelet-Európában kibontakozott bérfelzárkózási folyamat kapcsán a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) ágazati elemzést készitett arról, hogy az európai székhelyű, Magyarországon is jelen levő piacvezető üzletláncoknál milyen tapasztalatok figyelhetők meg a bérek és a bérköltségek alakulása terén. Az elemzés a Tesco, az Auchan, a Lidl, az Aldi, a Spar, az OBI, az IKEA, a DM, a Rossmann és a METRO kereskedelmi láncokra terjedt ki, a vizsgálódás hátterét a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók képezték.

Béralakulás a piacvezető kereskedelmi láncoknál (2015-2017) 

Bevezető

A Magyarországon és egész Kelet-Európában kibontakozott bérfelzárkózási folyamat kapcsán a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) ágazati elemzést készitett arról, hogy az európai székhelyű, Magyarországon is jelen levő piacvezető üzletláncoknál milyen tapasztalatok figyelhetők meg a bérek és a bérköltségek alakulása terén.

Az elemzés a Tesco, az Auchan, a Lidl, az Aldi, a Spar, az OBI, az IKEA, a DM, a Rossmann és a METRO kereskedelmi láncokra terjedt ki, a vizsgálódás hátterét a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók képezték a 2015-2017 évekre, mivel a legutolsó elérhetőség  jelenleg a 2017. évre állt fenn.

A bérhelyzet  összehasonlitásánál a létszám és bérköltség, valamint a személyi ráforditásadatokat vettük figyelembe. A bérköltség a fizikai és szellemi létszám együttes adatát tartalmazza. Ugyancsak fontos megjegyezni,  hogy  a béren kivűli juttatások összege  nem a bérköltségben, hanem a személyi ráforditások soron jelenik meg.

Az is lényeges szempont, hogy a munkavállalókat terhelő  állami elvonások (adók, járulékok) nagysága  Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik Európában, emiatt a magyar bérek kézhez kapott, nettó szintje kisebb  annál, mint amennyi a bruttó átlagbérköltség adatok alapján látszik.

A személyi ráforditások esetében szintén jelentős befolyásoló tényező a béreket munkáltatói oldalon terhelő állami elvonások (járulékok) mértéke, mert az országonként  lefelé, vagy felfelé mozditja el a személyi ráforditások nagyságát. Itt is az a helyzet, hogy a magyar bérekre rakodó munkaadói járulékok viszonylag magasak (bár időben csökkenők), ezért a személyi ráforditások is jóval magasabbak annál, mint ami ezekből a munkavállalókhoz eljut.

Az alábbiakban a legérdekesebb megállapitásokból szemlézünk.

A bérköltség alakulása

A vizsgált piacvezető cégek átlagában a  bérköltségek alapján a közép-európai régióban Ft-ra átszámolva a magyar átlagbérek voltak a legalacsonyabbak. A Visegrádi Négyek között 2017-ben a cseh bérek  a legmagasabbak; bruttó 350 ezer forintnak megfelelő cseh koronát tett ki a vizsgált kiskereskedelmi egységekben dolgozók átlagos (munkaadói járulékok nélkül számított)  bérköltsége, ami 26%-kal volt magasabb a magyar átlagos bérköltségnél (277 ezer forint). A 2015-ös különbséghez képest ugyanakkor ez 13%-os felzárkózást jelent, akkor még 39%-kal voltak magasabbak a cseh bérek, tehát a különbség egyharmadával csökkent.

A szlovák munkavállalók Ft-ra átszámított  egy főre jutó bérköltsége a cseh adathoz közeli volt, 2017-ben 24%-kal volt magasabb, mint nálunk. A magyarhoz legközelebb a lengyel átlagos bérköltség áll, de itt is megfigyelhető a hazai bérelmaradás.  Lengyelországban  2016-ban 17%-kal, 2017-ben pedig 6%-kal többet fordítottak átlagosan a munkavállalók  bérére, mint nálunk.

A nyugat-európai kiskereskedelmi bérekhez képest – a várakozásoknak megfelelően – már jóval nagyobb különbség mutatkozik a hazai bérek hátrányára. A németek és a britek körülbelül kétszer-, az osztrákok pedig két és félszer magasabb bért kaptak átlagosan 2017-ben, mint a magyar kiskereskedelmi munkavállalók. A bérelőnyük viszont erőteljesen csökkent. Az osztrák bérelőny még közel 3-szoros mértékű volt 2015-ben, míg a német kereskedelmi munkavállalók  2,2-szer-, a brit pedig 2,6-szor kerestek akkor többet.

A forintra átszámitott bruttó átlagbér költségnél  pontosabb összehasonlítást kínál a vásárlóerő paritással kiigazított adat, mivel ekkor azt is figyelembe vesszük a bérköltség arányok bemutatásánál, hogy az adott országban milyen a bérekből megvásárolható termékek és szolgáltatások árszínvonala.

A vásárlőerő paritáson mért hazai bérelmaradás a legtöbb országgal összevetve kisebb a névlegeshez képest, aminek magyarázata az, hogy az árfolyam hatás és a  fogyasztói árarányok a magyar bérek relatív vásárló értékét emelik. Vásárló erő paritáson a szlovák és a cseh piacvezető kereskedelmi cégek átlagos bérköltség többlete (azaz a munkavállalók bérelőnye)  a magyarral szemben 2017-ben 12%-os, illetve 17%-os. Ezzel szemben a lengyel paritásos bér előny a magyarhoz képest 18%-ra nő a nominális 6%-ról.

A 2017-es adatok szerint tehát vásárlóerő paritáson számolva a hazai bérhátrány a kereskedelemben valamennyi visegrádi tagországgal szemben legalább 2 számjegyű volt.

Átlagos bérköltség PPP-vel kiigazítva, Ft
2015 2016 2017 2017/2016 2017/2015
magyar 398 356 420 315 440 106 104,71% 110,48%
szlovák 440 479 452 986 491 607 108,53% 111,61%
magyarhoz visz. 111% 108% 112%
cseh 507 077 475 507 513 765 108,05% 101,32%
magyarhoz visz. 127% 113% 117%
lengyel 547 246 519 219 94,88%
magyarhoz visz. 130% 118%
német 508 131 540 290 542 239 100,36% 106,71%
magyarhoz visz. 128% 129% 123%
osztrák 667 125 697 337 685 384 98,29% 102,74%
magyarhoz visz. 167% 166% 156%
brit 448 600 457 544 454 786 99,40% 101,38%
magyarhoz visz. 113% 109% 103%

 A nyugat-európai bérek esetében is mérséklődik a vásárló paritáson számolt hazai bérhátrány. A német bérelőny vásárlóerő paritáson csak 23%-os, az osztrák 56%-os (tehát jóval nagyobb az osztrák kereskedelmi cégek bérelőnye, mint a németeké), a brit pedig mindössze 3%-os.

A német és brit paritásos bérelőny fenti, mérsékelt nagysága azonban arra is utal, hogy  ezekben az országokban a kifizetett béreket jelentős arányban részmunkaidős munkavállalók kapták,  ami értelemszerűen  csökkenti az egy főre jutó átlagos bérköltség nagyságát. Teljes munkaidős bérekre átszámítva, a vásárló erőparitáson számolt bérköltség  (illetve a munkavállalói bérelőny) bizonyára jóval magasabb lenne. De az is szerepet játszhat a kisebb bérelőnyben, hogy a kiskereskedelem Németországban és Angliában is a legrosszabbul fizetett foglalkozások közé tartozik.

2015 és 2017 között a vizsgált 10  magyarországi üzletláncnál a bérköltség   átlagosan 20,6%-ot nőtt 2 év alatt (ebben nagy szerepet játszottak a minimálbér emelések), de a környékbeli országok kiskereskedelmi bérei is jelentősen emelkedtek. Szlovákiában 17,3%-kal, Csehországban 10%-kal, így a hazai bérhátrányt csak részben sikerült leküzdeni.

A magyarországi  vállalatok közül 2017-ben a legmagasabb átlagos bérköltség az Aldinál fordult elő 344 ezer Ft/hó összegben. A legalacsonyabb átlagos bérköltség a Rossmannál volt kimutatható 202 ezer Ft/hóval.

 2015-2017 között a legmagasabb egy főre jutó  személyi ráforditás növekedést  a magyar cégek közül a Metro, az Obi és a  Spar hajtotta végre, náluk  25-26%-kal nőttek az átlagos személyi ráforditások ebben az időszakban, ami nagyjából megfelelt az ágazat egészére a KSH által kimutatott 24,7%-os átlagkereset emelkedésnek. A legalacsonyabb személyi ráforditás emelkedés ugyanebben az időszakban a Lidl, Aldi, Ikea esetében volt tapasztalható, náluk 8-10% közötti mértékben emelkedtek a személyi célú kiadások, ami a Lidl és az Aldi esetében az eleve magas bázis béradatokkal is magyarázható.

 A béremelésre rendelkezésre álló vállalati erőforrások

 A béremelésre rendelkezésre álló pénzügyi források nagyságát abból kiindulva vizsgáltuk meg, hogy  az árrésből,   illetve az adózás előtti eredményből, ha csak bérre költenék őket (ami nyilvánvalóan nem elvárható, de az arányok érzékeltetésére alkalmas)  mennyivel tudták volna a személyi jellegű ráfordításokat növelni az adott vállalatcsoport   adott országban működő leányvállalatánál.

A számokból az látszik, hogy a személyi ráforditásokra jutó árréstömeg aránya a V4 országok között a magyar, szlovák és cseh esetben hasonló, ezeknél az országoknál   tehát hasonló a béremelésre is forditható  fedezet.   Jelentősen alacsonyabb a forráshányad a lengyel és a német-osztrák esetben, amelynek azonban eltérő okai lehetnek. Az egyik lehetséges ok az erős piaci verseny miatti kisebb árréskulcs (ez főleg a lengyel esetben feltételezhető), a másik pedig az árrést fogyasztó jóval magasabb bérköltség szint, utóbbi nyilvánvalóan  a német-osztrák esetben állhat fenn.

Még közelebb visz a béremelésre rendelkezésre álló forrásokhoz az adózás előtti eredmény és a személyi ráforditások hányadosa, mivel az adózás előtti eredmény már közvetlenül is béremelésre forditható.

E tekintetben a szlovák és a cseh cégek állnak a legjobban. A  szlovákiai cégek esetében akár  80%-os   béremelést is ki tudtak volna fizetni a piacvezető kiskereskedelmi vállalatok, tehát a tényleges fizetések 4/5-ével is többet.   Magyarország is kedvező helyzetben volt; átlagosan 55-60%-kal magasabb bért is ki tudnának gazdálkodni a vállalatok, ha a teljes adózás előtti eredményt bérfejlesztésre fordítanák, de a cseh 70%-75%-os arány  megint csak  jobb  a magyarnál.

Adózás előtti eredmény a személyi ráfordítások %-ában
2015 2016 2017 2017/2016 2017/2015
magyar 42% 55% 61% 109,85% 144,72%
szlovák 102% 84% 87% 103,64% 85,73%
magyarhoz visz. 242% 152% 143%
cseh 85% 71% 75% 106,12% 89,06%
magyarhoz visz. 201% 128% 124%
lengyel 72% 53% 72,61%
magyarhoz visz. 130% 86%
német 28% 26% 23% 90,59% 84,30%
magyarhoz visz. 66% 46% 38%
osztrák 20% 20% 22% 107,43% 107,08%
magyarhoz visz. 48% 36% 35%
brit 34% 40% 45% 112,57% 131,90%
magyarhoz visz. 81% 72% 74%

A jóval magasabb bérköltség szint miatt ezzel szemben a németeknél és az osztrákoknál maximum 20-25%-os,  a briteknél pedig  40-45%-os bérfejlesztés volna lehetséges az adózás előtti eredmény adatok alapján.

A magyar kereskedelmi láncok közül a Spar messze a legprofitábilisabb a személyi ráforditásokra vetitett eredmény a vizsgált cégek között. Amíg a magyar Sparnál  2017-ben az adózás előtti eredmény a személyi ráforditásoknak a 37%-át tette ki, addig az osztrák anyacégnél ez mindössze 9%-os volt !!!.

A Tesco sem járt azonban rosszul a magyar operációval. 2017-ben a haza leányvállalatnál a személyi ráforditásoknak a 30%-át tette ki az adózás előtti eredmény, miközben az anyavállalatnál csak 9%-ot!!! (érdekes módon a brit Tesco és az osztrák Spar adata ebben a tekintetben csaknem egyforma).

A  szlovák Tesco 91%-os és a cseh Tesco 33%-os adata viszont még az itteninél is jobb. Riasztó ugyanakkor lengyelországi  Tesco-nál kimutatott 45%-os veszteség a személyi ráforditások arányában.

Milyen következtetések vonható le a bemutatott adatokból a munkavállalói érdekvédelem számára? Legelőször is az, hogy a visegrádi régióban a magyar kereskedelmi átlagbérek elmaradnak a többi társországhoz képest, bár a bérhátrány csökkenő mértékű. Az is megfigyelhető, hogy a régió egészében megindult egy  érzékelhető felzárkózás a nyugat-európai kiskereskedelmi bérekhez képest, amit azonban az is elősegit, hogy kiskereskedelemben dolgozók bérszinvonala nyugaton is relative alacsony, ráadásul jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, ami tovább rontja az ott dolgozók jövedelmi helyzetét.

Idehaza továbbá az ágazaton belül is elindult a bérek kiegyenlitődése: 2015-207 között a legmagasabb béreket fizető diszkontláncokhoz képest kétszer olyan gyorsan nőtt a többi üzletlánc fajlagos személyi ráfordítása. Ebben- a munkaerőpiaci bérverseny erősödése mellett – valószínűleg szerepet játszhatott az is, hogy amig a diszkontoknál alacsony, vagy teljesen hiányzik, addig  a hiper-és szupermarketekben magasabb, de legalábbis biztosított a szakszervezeti jelenlét és a kollektív bértárgyalások gyakorlata.

Végül, de nem utolsósorban, a személyi ráforditásokra jutó jóval magasabb kelet-európai és azon belül hazai adózás előtti eredményráta a nyugatihoz képest arra utal, hogy van fedezet a további bérfelzárkózás megvalósitására a piacvezető üzletláncok esetében. Hogy ez sikerült-e tavaly, illetve sikerülni fog-e a jövőben, azt a 2018-as pénzügyi beszámolók fogják megmutatni   és egyebek mellett  a szakszervezeti érdekvédelem eredményességén fog múlni.

Segítségre van szükséged?

Irj nekünk, mi segítünk!

Horváth Ibolya

Bizalmi aktivista

Azért léptem be a a KDFSZ családjába mert azt tapasztaltam, hogy új helyzet és új feladatok megoldása vár rám. A dolgok előtt szeretek járni azért, hogy irányítója, és ne követője legyek az életemmel kapcsolatos eseményeknek.

Sok mindent hallottam tapasztaltam és ezért kerestem meg a szakszervezetet.
Mindig azt vallottam nem szégyen kérdezni és pótolni azt amit nem tud az ember. Fontos lett számomra, hogy ismerjem a jogaimat és tudjam milyen lehetőségeim vannak.

A KDFSZben fantasztikus embereket ismerhettem meg.Büszke vagyok a kitartásukra és a munkájukra.Örülök hogy tagja lehetek a bizalmi csapatnak.Köszönöm, hogy ez a csapat segített kiállni magamért.

Szűcsné Tóth Erzsébet

Bizalmi aktivista

2010-óta vagyok tagja a KDFSZnek s egyben a sárbogárdi Tesco áruház helyi szakszervezeti képviselője. Azért lettem a szakszervezet tagja, mert mifelénk vidéken nem könnyű munkát találni és sokszor állított az élet kihívások elé.

Úgy éreztem fontos, hogy ezeknek a kihívásoknak a nyertese legyek és egy olyan csapathoz csatlakoztam akikről azt hallottam helytálnak a kihívások során. Nem csalódtam.

Háromgyerekes család anyaként felelősséggel tartozom a családomért. Számomra az egyik biztonságot a munkahelyem, az anyagi lehetőségek megteremtése jelenti. Ennek a biztonságnak a fenntartásában sokat segített nekem és a környezetemben lévő kollégáimnak is az elmúlt 10 évben a szakszervezet.

Lidvin Marianna

Bizalmi aktivista

Minden dolgozónak kellene tartoznia egy szervezethez, akik minden helyzetben ott állnak mellette.

Azért vagyok KDFSZ tag mert amikor szükségem volt rá akkor segítettek.

Szemenyei Anett

bizalmi aktivista

Az orosházi Tesco áruházban dolgozom 12 éve és 10 éve vagyok KDFSZ tag. Bizalmiként immár 5 éve tevékenykedem az áruházban és nagyon hálásak vagyunk a szakszervezetnek mert valódi érdek képviseletet biztosít a tagoknak.

Nem csalódtam bennük és biztos vagyok abban, hogy Te sem fogsz!
Csatlakozz te is !

Orosz Edina

Bizalmi aktivista

Azért lettem Kdfsz tag, mert egy olyan erős szervezet áll mögöttem amely mindig minden körülmények között képviseli az én és a kollégáim érdekekeit, tűzőn-vízen át.

Ez számomra megnyugtató.

Papp Erika

Bizalmi aktivista

 10 éve vagyok a szakszervezet tagja.

Azért lettem tag mert a szakszervezet akkor is segítettek amikor egy másik szakszervezet bizalmija voltam.

Bokros Nándor

Bizalmi aktivista, targoncás

Azért lettem KDFSZ tag, mert elegem lett abból, hogy a munkáltató kizsigereli az embert pici pénzért. Szeretném, hogy legyen egy szervezet mögöttem aki kiáll a munkavállalókért.

Turi Ferenc

Aktivista, kereskedelmi igazgató

Azért vagyok KDFSZ tag, mert 30 éves munkaviszonyom alatt, most jöttem rá arra, hogy nem csak kötelességeim de jogaim is vannak.

Találkoztam a szakszervezet képviselőivel és ők kérdezték meg tőlem először, hogy ismerem-e a jogaimat és élek-e azzal.
Rádöbbentem, hogy a mérleg nyelve akkor van egálban ha a jogok és kötelességek összhangban vannak egymással.
A munkavállalói jogok megismerése és betartatása elengedhetetlen a válós Érdekvédelemben!

Ebben az iszonyatos zűrzavaros Világban nélkülözhetetlen a munkavállalók számára egy biztos pont ami a munkavilágában a szakszervezet.


A szakszervezet segített abban, hogy ne csak kötelességeimet kérjék rajtam számon de a jogaimmal is élni tudjak.
Szakszervezet? KDFSZ! CSATLAKOZZ!

Kovács László

Bizalmi aktivista

Öt éve csatlakoztunk a szakszervezethez. Munkahelyünkön a gépkocsivezetők egy összetartó csapatot képez.

Éveken keresztül küzdöttünk különböző problémákkal több szervezetet is meg kerestünk és nem jártunk eredménnyel. Ezt követően továbbra is kerestük a lehetőséget és a gépkocsi vezetők világában egy másik vállalatnál dolgozó sofőr kollégák beszéltek arról, hogy a kdfsz milyen eredményeket ért el a számukra.

Így mi is meg kerestük a szakszervezetet. Elmondhatom amit éveken keresztül nem tudtunk megoldani azt a kdfsz felkészült szakmai csapatával nem könnyen de sikerült megoldani.


Kollégáink jelentős összegű jogos követelésükhöz jutottak hozzá.
Viták mindig vannak de ettől függetlenül a dolgozói többségének megelégedésére tudtunk jó eredményeket elérni. Erre számítok a jövőben is.

Tancsik Gábor

Biztonsági igazgató

Tekintettel az IHI Magyarország Zrt-nél bekövetkező igazgatóváltásra valamint a vezetési attitűd szignifikáns megváltozására, illetőleg a munkavállalókkal szembeni olykor igazságtalan és megkérdőjelezhető erkölcsi alapokon nyugvó bánásmódra, kollégáim érdekeinek képviselete érdekében hatékony megoldást kerestem a jogos érdekek szervezett érvényesítésére.

Fentiek okán választásom tüzetes kutatómunka után, emberi és szakmai oldalról is alaposan indokolva a KDFSZ-re esett.

A szakszervezethez 2020. márciusában csatlakoztam először 11 kollégámmal. A szakszervezeti alapszerv rendkívül népszerű lett és heteken belül létszámunk 20 főre növekedett ezzel meghaladva a munkavállalói összlétszám 10%-át.

A veszélyhelyzet kihirdetése, majd az ezt követően kialakult gazdasági környezet nem könnyítette meg a helyzetünket és bár az atmoszféra meglehetősen puskaporossá vált, a KDFSZ folyamatos támogatást és jogi képviseletet biztosított számunkra, amelynek eredményeként több kollégám sikeresen érvényesítette jogos érdekeit.

A szakszervezet rendkívül precíz, nagy tapasztalattal rendelkező és nem utolsó sorban megbízható jogászgárdával dolgozik, amelyből kiemelném Dr. Nyitrai Károlyt, aki e-mailen, telefonon és személyesen is számos alkalommal állt rendelkezésünkre – olykor hétvégén, vagy munkaidőn túl is – és képviselte érdekeinket a munkáltató előtt.

A szakszervezet elnökével hosszas beszélgetéseket folytattam, aki 12 éve eredményesen áll ki a munkavállalókért és nyugateurópai értékeket képvisel a szakszervezet vonatkozásában, továbbá a részletes tájékoztatást nyújtás mellett arra is időt szán, hogy megismerje a tagokat és személyes kapcsolatot alakítson ki velünk. Úgy gondolom, hogy a KDFSZ-ben dolgozók valós értékeken alapuló hivatásként élik meg feladatukat.

Hálás vagyok a KDFSZ-nek munkatársaik áldozatkész és támogató munkájáért és jószívvel ajánlom a szervezetet bármely magyar munkavállalónak, aki tisztánlátásra és ezáltal nagyobb biztonságra vágyik.

Tóth Sándor

gépkocsivezető

2013-ban csatlakoztunk a szakszervezethez. Hogy miért léptem be a K.D.F.SZ.-be?

Agresszív munkáltatóval szemben harcos szakszervezetre van szükség,a K.D.F.SZ-be ezt a harciasságot találtam meg.Mind ez mellet felkészülten s kompromisszum készen de megalkuvás nélkül képviseli a tagságába tartozó dolgozók érdekeit!

A szakszervezettel sikeres sztrájk tárgyalást folytattunk a gépkocsivezetők érdekében. Az üllői és bicskei kollégák olyan pluszt juttatásokat kaptak amit a tárgyalások előtt esélyük nem volt megkapni. Igaz a munkáltató a pozitív változásoknak semmi köze nincs a szakszervezetnek.

Péntekné Imre Zsuzsanna

Kereskedelmi eladó

2017-ben találkoztam a KDFSZ – el. Nehéz helyzetben voltam munkahelyi problémáim miatt.

Azonnal beléptem a csapatba miután hosszasan el beszélgettem a szakszervezet alelnökével. Mindenben segítettek, támogattak,bármikor számíthattam rájuk! Végig mellettem álltak és a problémákat közösen meg oldottuk!

Bármikor keresem a szakszervezetet mindig elérhetőek, foglalkoznak az ügyekkel és számíthattam,számíthatok rájuk! Jó közéjük tartozni. Köszönöm, hogy jól érzem magam, hogy itt vagyok.

Dr. Pál Péter

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

  • peter.pal@avocat.hu
  • 06 30 529 2146

Dr. Lajtai György

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

  • etosz@etosznet.hu

Dr. Ikanov Gábor

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Nyitrai Károly​

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

  • iroda@drnyitrai.hu
  • 06304113017

Bizalmi

Aktivistáink

Horváth Ibolya

Bizalmi aktivista

Szűcsné Tóth Erzsébet

Bizalmi aktivista

Lidvin Marianna

Bizalmi aktivista

Szemenyei Anett

Bizalmi aktivista

Orosz Edina

Bizalmi aktivista

Papp Erika

Bizalmi aktivista

Bokros Nándor

Bizalmi aktivista

Turi Ferenc

Kereskedelmi igazgató

Kovács László

Bizalmi aktivista

Tancsik Gábor

Biztonsági Igazgató

Tóth Sándor

Gépkocsivezető

Péntekné Imre Zsuzsanna

kereskedelmi eladó

Dr. Pál Péter

Ügyvéd

  • peter.pal@avocat.hu
  • 06 30 529 2146

11 éve vagyok kapcsolatban a szakszervezettel.
Feladataim közé tartozott a szakszervezet tagjainak képviselete a polgári és munkaügyi perekben, fegyelmi eljárásokban, valamint szakmai érdekegyeztető fórumokon.

Az eredményes érdekérvényesítés érdekében a különböző fórumokon és bíróságok előtt képviselem az ügyfeleket, emellett szabályzatok véleményezésében és az ezzel kapcsolatos állásfoglalások elkészítésében is részt veszek.

Szakmai írások

Dr. Lajtai György

Okleveles közgazda

  • etosz@etosznet.hu

2010-től KDFSZ, szakértő (munkaügyi kapcsolatok, bértárgyalások, vállalatgazdasági, ágazati elemzések).

A KDFSZ számára egy évtizede készít szakmai elemzéseket amivel hozzájárul a munkáltatókkal folytatott szakmai egyeztetésekhez.

Dr. Lajtai György a KDFSZ elnökének személyes gazdasági tanácsadója.2

Szakmai írások

Dr. Ikanov Gábor

Ügyvéd

Több, mint 10 éve látom el a szakszervezet tagjainak jogi képviseletét, jellemzően munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések utáni kártérítési eljárásokban.

A szakszervezettel közösen több száz munkavállalónak rendeztük a kártérítési ügyeit, ha Önnek is segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.

Szakmai írások

Bubenkó Csaba

elnök

  • kdfsz@kdfsz.hu
  • +36 20 211 6689

Közéleti tevékenységemet 1994-ben kezdtem. Munkám során a hátrányos helyzetű, sokszor kiszolgáltatott és megkülönböztetett emberek érdekében léptem fel. Az elmúlt 26 évben sok tapasztalatot szereztem. Fontosnak tartom az összefogást, a kitartást és a félelemmel való megküzdést.

Sokszor láttam reménytelennek tűnő helyzetben lévő, elkeseredett embereket, és azt tapasztaltam, hogy a hit reményt ad minden embernek. Ha hitelesen képviseljük azokat az ügyeket, amik nagy kihívás elé állítanak, mindig van esély egy szebb és jobb cél elérésére.

Ne féljetek, a megoldás kulcsa mindig ott van minden ember kezében! Cselekedj, és bízz bennünk, mi mindig ott állunk MELLETTED, amikor a szükség úgy követeli tőlünk!

Feldolgozó ipar

Nyugat-Európából Magyarországra települt, hazánkban jól ismert termékek feldolgozásával foglalkozó vállalat munkavállalói fordultak a szakszervezethez.

Az évek óta tartó problémára nem sikerült megoldást találni. A vállalati érdekképviselet konfrontációmentes, simulékony hozzáállása a munkáltatóhoz vezetett el odáig, hogy a munkavállalók saját szakszervezetet alapítsanak. Úgy érezték, szükség van a biztonságra, és egy megbízható csapatra, amely kiáll mellettük és segíti a munkájukat.

A kétkezi munkások összefogtak, hogy maguk tárgyaljanak saját ügyükről, és szembesítsék a munkáltatót a problémákkal.

A szakszervezetről a sajtóban hallottak, olvasták, hogy más vállalatnál hasonló problémák megoldásában eredményt ért el. Így kezdte el munkáját a feldolgozóiparban a szakszervezet.

Buri Zsolt

Alelnök

  • +36 20 577 4104

2009-től tagja a KDFSZ-nek.

Hiszek az összefogásban, a szolidaritás erejében. Hiszem azt, hogy a munkavállalóknak össze kell fogniuk azért, hogy ebben a kizsákmányoló világban a saját érdekérvényesítésüket meg tudják valósítani.

Én azért csatlakoztam a KDFSZ-hez, mert a kereskedelemben csak a KDFSZ képviseli ezeket az értékeket!

Bokor Gabriella

alelnök

  • +36 20 212 4563

A szakszervezet alapítójaként veszek részt az érdekvédelmi munkában.A napi munkám során elkötelezetten képviselem minden hozzánk csatlakozott munkavállaló érdekét.
A napi operatív feladatok ellátása mellett szervezési feladatokat is ellátok.

Személyes jelenlétemmel biztosítom a munkavállalókat a szakszervezet munkavállalók iránti elkötelezettségéről.

Hiszek a közösség erejében, és tudom, hogy közös összefogással biztosítani tudjuk a munkavállalók védelmét a munkahelyeken.

Bobál Gábor Ferenc

Okl. Gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök

  • bobalgmuved@gmail.com
  • 06 70 388 4510

Bobál Gábor Ferenc Okl. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök
munkabiztonsági szakértő, igazsági szakértő
Szaktudásom és a több évtizedes szakértői munkám során sok tapasztalatot szereztem. Ezt a tudást és tapasztalatot felhasználom akkor is, amikor a szakszervezetek megbízásából szakértői munkát végzek.

Több éve dolgozom szakértőként a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének.
A munkavédelem, munkabiztonság területén segítem a szakszervezet szakmai munkáját.

Végzettségek:

1. Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola
1976-1980 Gépgyártás-technológus
2. Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Termelési Rendszer Szak
1982-1987 Okleveles gépészmérnök
3. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar
1991-1993 Okleveles Ipari Szakirányú Közgazdasági Szakokleveles Mérnök
4. Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Szak
1995-1996
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
2002-2005 Okleveles Egyetemi Munkavédelmi Szakos Szakmérnök
2011-től a Nógrád Megyei Mérnöki Kamaránál az alábbi területeken szerzett munkabiztonsági szakértői jogosultságot.
2016-ban ezek a területek az „MB17-SZ-Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága” területével kerültek kiegészítésre.
Munkabiztonsági szakértői jogosultságok:
Mb1-SZ – Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb2-SZ – Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb3-SZ – Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb4-SZ – Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb5-SZ – Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb7-SZ – Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb8-SZ – Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb9-SZ – Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb10-SZ – Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb11-SZ – Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb12-SZ – Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb13-SZ – Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb14-SZ – Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb15-SZ – Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem
MB17-SZ – Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb19-SZ – Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb20-SZ – Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb21-SZ – Világítástechnika
Mb22-SZ – Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb24-SZ – Üzem- és munkaszervezés
Mb25-SZ – Munkavédelem gazdasági elemzése

Főbb tevékenységi körök a munkavédelem területén:

• a vállalkozás területén a munkavédelmi előírások betartásának figyelemmel kisérése
• a kockázatértékelések (épület, kémiai, munkakör, gépek, berendezések szintjén), munkavédelmi szabályzatok (munkakörökre vonatkozó orvosi vizsgálatok rendjének stb.) elkészítése
• a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszközök, anyagok és energia előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása során az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzése, felügyelete, az ezzel kapcsolatos és indokolt rendszabályok kidolgozása, azok betartásának ellenőrzése
• a veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák üzemeltetésének, írásban történő elrendelésének előkészítése, az ezzel kapcsolatos előzetes felmérések, szakértői vizsgálatok elvégzése.
• a veszélyes gépek üzembe helyezése, időszakos felülvizsgálatának elvégzése
• a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében az időszakos biztonsági felülvizsgálat alá eső eszközök, technológiák felülvizsgálatának megszervezése, elkészítése és koordinálása
• a munkavállalók részére a munkavédelmi törvényben előírt, a munkahely jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési és munkahigiénés szabályok betartásának ellenőrzése
• a munkahelyeken alkalmazott egyéni és kollektív védőeszközök állapotának, azok használatának ellenőrzése
• az előzetes, időszakos, soron kívüli és záró orvosi vizsgálatok elvégzésének figyelemmel kísérése
• a vállalkozás teljes területén a munkabalesetek kivizsgálása, helyszíni szemle készítése az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek, naplók, egyéb előírt nyilvántartások, okmányok vezetése, bizonyítási kísérlet lefolytatása
• az előzetes, az ismétlő és a rendkívüli munkavédelmi oktatások szervezése, megtartása, szabályos dokumentálása az oktatott anyag elsajátítási fokának felmérése
• kisgépek kezelőinek vizsgáztatása az adott eszközök kezeléséből
• részvétel a munkavédelmi hatóság ellenőrzésein, az esetlegesen felmerülő hiányosságok kiküszöbölését szolgáló intézkedési terv kidolgozása
• a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése, ezzel kapcsolatban komplex javaslatcsomag kidolgozása a balesetek megelőzésére, a munkavédelmi ellenőrzések, szemlék megtartására.
• képviselet a munkavédelmi hatóság és az OEP felé munkabalesetek esetén, illetve megtérítési eljárás esetén, a szükséges dokumentáció elkészítése, ehhez kapcsolódóan bírósági szakban történő részvétel
• szakértői anyagok készítése, szükség szerint bizonyítási kísérlet lefolytatásával
• hatóságok, magánszemélyek, gazdasági szervezetek részére szakértés, tanácsadás
• OKJ-s és iskolarendszerű oktatások
• gyárak, üzemek bontásának koordinálása
• építőipari kivitelezések koordinálása
• veszélyes anyagok (azbeszt tartalmú pala) bontásának megtervezése, koordinálása
Szakértői jogosultságok:
• Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
• Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
• Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
• Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
• Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Tárolás raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Üzem- és munkaszervezés

A munkabiztonsági szakértői jogosultságok a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében, illetve az igazságügyi szakértői jogosultságok a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara névjegyzékében megtalálhatóak.

Dr. Imre András

Ügyvéd

  • +36-1-789-3773

Dr. Imre András ügyvéd

Szakterület
Elsődleges szakmai tevékenységi körébe tartozó területek:
Hitelintézeti jog
Csőd- és felszámolási jog
Végrehajtási jog
Tőkebefektetési jog
Hitel-, kölcsön- és lízingszerződések joganyaga
Értékpapírjog
Váltójog
Társasági jog
Gazdasági társaságok üzleti döntéseinek folyamatos segítése
Ügyvédi megbízásainak sokszínűsége és a fentebb felsorolt jogterületek más szabályozási területekkel való szoros összefonódásának köszönhetően aktívan foglalkozik:
Ingatlanjoggal
Adójoggal
Versenyjoggal
Nemzetközi kereskedelmi joggal
Gazdasági büntetőjoggal
Családjoggal

Tanulmányok
2014 – 2015 KPMG Academy – Pénz- és tőkepiaci mesterkurzus
1992 – Jogi szakvizsga (jeles eredménnyel)
1985 – 1989 – József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar („Summa cum laude” minősítés)
Egyetemi tanulmányai alatt több alkalommal köztársasági ösztöndíjas
Karrier
2013-tól napjainkig: Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírája
1993-tól önálló ügyvédi irodájában, kizárólag ügyvédi tevékenységet folytat
1992 – 1993 Szegedi 6. sz. Ügyvédi Iroda, amely az egyetemi oktatók irodája volt
1989 – 1993 Szegedi József Attila Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék tanársegédje
1987 – 1989 Szegedi József Attila Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora
Speciális szakmai tapasztalata és kiemelt megbízásai
2013-tól napjainkig: Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégének jogi képviselete
2013-tól napjainkig: Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírája
2012-től Tőkefinanszírozással kapcsolatos jogi tanácsadás egy magyar bank számára
2012-től napjainkig: Magyarország egyik piacvezető kereskedelmi bankcsoportja és a hozzá kapcsolódó cégek számára lát el jogi képviseletet
2008 – 2014 A Magyar Bankszövetség work-out munkacsoportjának tagja
2002 – Magyar Geotermális Egyesület támogatója és szakértője
2000 – 2008 A hazai bankszektor egyik meghatározó tagjának lakossági work-out ügyvédje, majd 2008 és 2012 között ugyanezen kereskedelmi bank vállalati work-out ügyvédje
1995 – 2011 Az egyik legjelentősebb magyar kereskedelmi bank Dél-Alföldi Régiójának megbízott jogi képviselője
Tudományos tevékenysége
Rendszeresen tart előadásokat és csődeljárással, felszámolási eljárással, végrehajtással kapcsolatos továbbképzéseket, szakmai fórumokat.
Megbízói felkérésére rendszeresen tart vállalati képzéseket és tanfolyamokat.
A Bankszövetség megbízásából tevékeny szerepet vállalt a csődtörvény 2009. évi módosításának kodifikációjában, amelyért a Magyar Bankszövetség Elnöksége „a magyar banki közösség érdekében végzett tevékenység” emléklappal jutalmazta.

Nyelvismerete
Angol
Cím: 1137 Budapest,
Szent István krt. 18. II.em./13.
Telefon:
Tel: +36-1-789-3773
Fax: +36-1-780-9637
HÉTKÖZNAP: 08:00 – 18:00
HÉTVÉGE: ZÁRVA

Kereskedelem

2008. augusztus 15-től vagyunk jelen a kereskedelemben, munkánk során több ezer család anyagi boldogulásához járultunk hozzá. Tevékenységünket a tisztességes megélhetés, a munkavállalói jogok érvényesítése és a korrekt elszámolás érdekében végezzük.

A munkavállalókat érő anyagi hátránnyal, egészségvédelemmel, munkabiztonsággal, egészségkárosodással, üzemi balesetekkel, kártérítési ügyekkel kapcsolatban vállaltunk, vállalunk komoly feladatokat.

Fűződnek nevünkhöz 10 millió forintos esetek, de láttuk már el több 100 millió forintos nagyságrendű munkajogi ügyek és kártérítések jogi képviseletét is. Eredményeink hitelességét igazolja a témával kapcsolatban megjelent TV-, rádió- és újsághírek tömkelege.
Bátran keresse dr. Nyitrai Károly, dr. Ikanov Gábor, dr. Pál Péter, dr. Imre András ügyvédeket.

Logisztika

5 éve vagyunk jelen a logisztika területén. Csapatunkat egy nemzetközi hálózat magyarországi vállalatánál dolgozó gépkocsivezetők keresték meg.

Alapvető probléma a munkajog területén volt, az alábbi kérdéskörökben: munkába járás kezdete, vége, munkaidő beosztása, túlóra, műszakpótlék, rendelkezésre állás, sofőrökre vonatkozó kötelező pihenőidő betartása, telephelyen végezett munkavégzés, tachográf kártya használata stb. kérdéskörökben merült fel.

A munkavállalók összefogásának köszönhetően az egy évig tartó egyeztetés során, a dokumentációk feltárása, az információk összegyűjtése, jogi elemzések, felszólító levelek, kereseti levelek elkészítést követően sikerült a munkavállalók által jóváhagyott korrekt megállapodást megkötni a munkáltatóval, ami egyénenként – a munkáltatónál eltöltött évek figyelembevétele mellett – a több százezer forinttól a többmilliós nagyságrendű kifizetésekig terjedt.

Eredményes tárgyalásokat követően sikerült kollektív szerződést kötnünk, amelynek a tartalmát minden dolgozóval ismertettük az aláírás előtt, és szavazásra bocsájtottuk. A kollektív szerződést dolgozói fórumokon megvitattuk; elfogadását a dolgozók 90%-ban támogatták.

A témával kapcsolatban bátran keresse oldalunkon dr. Nyitrai Károly, dr. Ikanov Gábor, dr. Pál Péter és dr. Imre András ügyvédeket.

Szálloda ipar

A munkavállalókkal szembeni, olykor igazságtalan és megkérdőjelezhető erkölcsi alapokon nyugvó bánásmód miatt a kollégák érdekeinek képviseletére, hatékony megoldáskeresésre és a jogos érdekek szervezett érvényesítésére volt szüksége az ágazatban dolgozó munkavállalóknak, ezért keresték meg a KDFSZ-t.

A szakszervezethez 2020 márciusában csatlakozott először 11, szállodaiparban dolgozó kolléga. A szakszervezeti alapszerv rendkívül népszerű lett, és heteken belül létszámuk 20 főre növekedett, meghaladva ezzel a munkavállalói összlétszám 10%-át. Ez az jelenti, hogy a számok alapján elértük a reprezentatív küszöböt, meghaladtuk a vállalatnál dolgozók létszámának 10%-át.

A tagok folyamatos támogatást és jogi képviseletet igényeltek, és a szakszervezet ezt biztosította számukra. Ennek köszönhetően több munkavállaló sikeresen érvényesítette jogos érdekeit.
Témában keresse: Dr. Nyitrai Károly ügyvédet

Dr. Nyitrai Károly

Ügyvéd

  • iroda@drnyitrai.hu
  • 06304113017

Ügyvédjelöltként 2003 és 2006 között dr. Papp Endre ügyvéd irodájában kezdtem el munkajoggal foglalkozni, és principálisomtól rengeteget tanultam az ügyvédi hivatásról.

2007-től egyéni ügyvédként, 2016 januárjától a Dr. Nyitrai Károly Ügyvédi Iroda tulajdonosaként főleg munkajoggal, ezen kívül polgári joggal és társasági joggal foglalkozom.
Pályafutásom kezdete óta képviselek munkavállalókat és szakszervezeteket egyaránt. Az első jelentős munkaügyi pereket az akkor még önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények pedagógusainak, valamint a Nitrogénművek Zrt. alkalmazásában álló munkavállalók képviseletében láttam el.

2009 óta folyamatos az együttműködésem a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével. Hamar kiderült, hogy a szakszervezet érdekképviseletről alkotott filozófiája és a munkajoggal kapcsolatos nézeteim igen hatékony alapot szolgáltatnak a munkavállalói jogok állhatatos képviseletéhez.

Ennek eredményeként közös sikerként könyvelhető el többek között a karbantartó munkavállalók készenléti díjának, a gépkocsivezető munkavállalók rendelkezésre állási díjának és a korábbról elmaradt egyéb pótlékainak rendezése, a szakszervezeti tisztségviselők állásba történő visszahelyezése, a pénztáros munkakörű munkavállalók visszamenőleges, részleges anyagi rendezése, valamint több sikeres bértárgyalás, illetve végső esetben országos hatókörű vagy részleges sztrájk lebonyolítása.

A szakszervezet, illetve a munkavállalók képviselete mellett 2012 óta munkaügyi auditok lebonyolításával is foglalkozom, ebben a tevékenységemben az a célom, hogy olyan munkajogi struktúrákat alakítsak ki az egyes munkáltatóknál, ami a hatékony működés mellett a munkavállalókat és a munkáltatót is a partneri együttműködésre sarkallja.

Az ügyvédi tevékenységem mellett házas emberként és két gyermek édesapjaként szerencsésnek érzem magam, amiért családom tolerálja a munkámmal együtt járó jelentős munkaterhet.

Szakmai írások