Az Aldi “robbantott”, és az eddig is piacvezető lánc megerősítette pozícióját hazánkban – ez szűrhető le az egyik szakember mondandójából.
A német cég béremelésének köszönhetően 250 ezer forint körül alakulnak a keresetek, a normál nyolc órás munkára levetítve. Persze, nemcsak ők, hanem a többi áruház is emelt múlt év végén. A 2018-ban kikerült adatok alapján viszont az Aldi dominálja a mezőnyt – már ami a béreket illeti. Hogy ez milyen hatással lehet a hazai bérfejlesztésekre, okozhat-e “idő előtti” tárgyalásokat, arról szakszervezeti vezetőket kérdeztünk.
Az év elején jelent meg a hír, hogy az Aldi 15 százalék körüli emelést adott az eladóknak, de az árufeltöltőket is „megdobta” 10 százalékkal, így ha nyolc órára vetítjük, akkor a kereseti lehetőségek 250 ezer forint körül ingadozhatnak. A blokkk.com számításaiban már kezdő fizetéseket is megjelölnek: eszerint az eladó munkakörben – 8 órára vetítve – ez 272 ezer forint. A gyakorlott eladók bére – ugyancsak 8 árára levetítve – pedig már több mint bruttó 350 ezer forint is lehet, persze ez a réteg valószínűleg igen szűk lesz.
A magasabb bért fizető munkáltatók duplán nyernek a kialakult helyzeten” – írta a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke írásbeli megkeresésünkre. Bubenkó Csaba a magasabb bér okozta munkaerő-áramlásra hívta fel a figyelmet. Mindez nem tűnik meglepőnek, ugyanis ha valaki alulfizetett az ágazatban, az bármikor dönthet úgy, hogy „átigazol” egy olyan áruházláncba, ahol ugyanazért a munkáért többet kaphat. Ami előnye lehet a jobban fizetőknek az elnök szerint, hogy „jó szakembereket kapnak, és kevesebbet kell költeni képzésre, hiszen nem 0 km-es emberek állnak a pultok, kasszák mögé”.
Bubenkó Csaba két olyan dolgot említett annak kapcsán, ami nyomást helyezhet a versenytársakra ebben a szegmensben: az egyik az alacsony bér miatti fluktuáció, a másik pedig a szakszervezetek megléte. Utóbbiak ugyanis komoly nyomásgyakorlást jelenthetnek a munkáltatóra nézve, ami befolyásolja a bérkérdéshez való hozzáállásukat is.
Karsai Zoltán arról beszélt az atv.hu-nak, hogy az Aldi emelése szerinte nem fog gondot okozni a versenytársak között. Ugyan a bérfejlesztés magában okozhatna, ugyanakkor az üzletlánc foglalkoztatási potenciálja véges. Információik szerint kétezer fő körül mozog ez a létszám. Ha terjeszkedni kezdenének, és boltokat nyitni, 20-30 embert elszippantva mindenhonnan, akkor érezhető lenne az elszívó hatás – magyarázta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, aki úgy véli, a mostani helyzetben maximum annyi történhet, hogy a minőségi munkaerő köt ki náluk. Hozzáteszi: az Aldi valószínűleg nem fogja
lecserélni az eddigi alkalmazottait. Összességében tehát elmondható, hogy
a béremelés indokolna, vagy indokolhatna a többi áruházra nyomást, ezt azonban a létszám, amit fel tudnak venni, „kioltja”.
Arra a kérdésre, hogy a többi áruház (Tesco, Penny, Spar, Lidl, Auchan, stb.) tudna-e magasabb bért fizetni – egyáltalán ez akarat, döntés kérdése, vagy sem –, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke azt mondta, hogy szerinte a diszkontláncok (mint az Aldi, a Lidl, vagy a Penny) „jobban tudnak bért gazdálkodni”, így pedig magasabb bért is juttathatnak dolgozóiknak. Kifejtette:
azért lehetnek hatékonyabbak a diszkontok a költségekben, mert bár a területük kisebb, de ez nem húzza magával az arányaiban kisebb forgalmat.
Fontosnak tartja még megemlíteni, hogy kevesebb emberrel működnek, mint a nagyobb hipermarketek. Míg a Tescóban, vagy Auchanban nem jellemző, hogy 80-nál kevesebb emberből állna az állomány, addig egy diszkontot 20-22 emberrel is lehet „működtetni”.
A kiskereskedelemben egyébként a bérek mellett egy másik égető probléma is jelen van: a munkaerőhiány. Éppen ennek köszönhető a már fentebb is taglalt béremelés, és részben ennek enyhítése miatt hívták életre a nyugdíjas szövetkezeteket még a múlt év nyarán. A szakszervezeti vezetők sem rendelkeznek azonban sok információval arról, hogy munkába állhattak-e már a nyugdíjasok.
A Harmadik Kor Nyugdíjas Szövetkezet elnöke, Kiss Gábor azt mondta megkeresésünkre: a kiskereskedelemben jelenleg csak néhány főt közvetítettek, azt is kisebb üzletekbe. Hozzátette: hamarosan indul a toborzás, mert 2017 végén írtak alá szerződést egy országos kiskereskedelmi lánccal. Hogy melyikkel, azt nem árulta el.
Szabó Balázs, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet operatív vezetője is úgy nyilatkozott, hogy közvetítenek időseket többek között árufeltöltői, pultos, vagy éppen pénztáros munkakörbe is.
Karsai Zoltán is megerősítette, hogy a cégek már tárgyalnak a szövetkezetekkel, majd azt is elmondta, hogy tudomása szerint két multihoz már a szövetkezeteken keresztül kerültek az idősek. A KASZ elnöke úgy véli, fogják őket alkalmazni, amilyen létszámban csak lehet, vannak ugyanis olyan időszakok, amikor beindul a gépezet az áruházakban, ilyenkor pedig több emberre van szükség. Hozzátette: ezek jellemzően részmunkaidős állások, amikre a piacnak szüksége van, a nyugdíjasoknak pedig alkalmas lehet ez a munkaforma.
Emelt a Spar is
Hétfőn tették közzé, hogy megállapodott a 2018-as bérekről a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). Eszerint a vállalat valamennyi munkavállalója magasabb fizetést kap az idén. A Spar garantált bérminimum, illetve minimálbér jogszabályban rögzített emelésén túl is biztosít bérfejlesztést a dolgozóknak, a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a kezdő bér minimum havi bruttó 200 ezer forint lesz – közölték.
