A fogyasztóvédők a botrány miatt emelnék a bírságokat és új hatósági díjakat vezetnének be
Szigorúbb élelmiszer-ellenőrzések és a fogyasztók számára veszélyt jelentő kockázatok kiszűrése, emellett a bírságok emelése, illetve új vizsgálati díjak bevezetése szükséges a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a nyugati és a keleti piacokra kerülő termékek eltérő minősége miatt. A szervezet egyetért a kormány azon elképzelésével, hogy a jövőben kötelezően előírhatják az áruházi alkalmazottak számára az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátítását és a termékkörök alapján meghatározott szakképzettséget.
Indokolt a sürgős fellépés a fogyasztók érdekében, mivel bebizonyosodott, hogy a magyarok rosszabb minőségű termékek közül válogathatnak, mint a nyugati vásárlók. Magyarországon az alaptörvény védi a fogyasztókat, érdekeik oltalmazása tehát alkotmányos alapjog: nem engedhető meg, hogy honfitársaink rosszabb minőségű élelmiszert fogyasszanak, mint külföldön – közölte tegnap lapunkkal a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ).
Baranovszky György ügyvezető elnök emlékeztetett: egységes, uniós szintű élelmiszerjogi szabályozás húzódik meg a Magyar élelmiszerkönyv kötelező előírásai mögött, amelyben részletezik az összetevők kötelező minimum-, illetve maximumértékeit. Ez elvileg garanciát jelent arra, hogy a hazai fogyasztók asztalára csak olyan élelmiszerek kerülhetnek, amelyek nem jelentenek veszélyt az egészségükre, és kielégítik az egyes árucikkekkel szemben támasztott minőségi követelményeket. – Nem engedhető meg, hogy a boltok polcain olyan élelmiszerek sorakozzanak, amelyek a jogi előírásoknak nem felelnek meg – jelentette ki a FEOSZ vezetője, aki szerint a lehető legszigorúbb eszközökkel kell fellépni azon gyártók ellen, amelyek nem teljesítik a magyarországi követelményeket.
Úgy látja, ehhez egyértelműen szükség van a szigorúbb élelmiszer-ellenőrzésekre, amelyek lehetővé teszik a komplex fellépést a hamisított vagy nem ellenőrzött állagú termékekkel szemben. Baranovszky szerint a jövőben rendszeresíteni kell a folyamatos, minden élelmiszertípusra kiterjedő mintavételi eljárásokat az élelmiszerlánc összes szereplőjénél. – Nagy szerepe lehet ebben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer-rendőrséggé történő átalakításának, a szervezet már eddig is jól teljesített, és számos kockázatot kiszűrt – jegyezte meg az ügyvezető elnök. Ezenkívül szerinte szigorúbb bírságolási gyakorlatra, illetve egyéb, új típusú hatósági díjak bevezetésére is szükség van. Az is hatékony lenne, ha ezekből az összegekből azokat a fogyasztói szervezeteket is támogatnák, amelyek a hétköznapokban segítik a vásárlókat.
A FEOSZ annak kapcsán is kifejtette véleményét, hogy a kormány fogyasztókat védő, kiskereskedelmi láncokat érintő javaslatai szerint a jövőben kötelező minimumlétszámot írnának elő az áruházakban, illetve az eladókra minimális szakképzettségi követelményeket vezetnének be a megbízhatóbb kiszolgálás érdekében. – Egyetértünk az elképzeléssel, a szakirányú ismeretek főként a tartós fogyasztási cikkek, például a nagy értékű laptopok, mobiltelefonok, számítógépek, egyéb műszaki termékek esetében indokoltak – mondta az ügyvezető elnök. Megítélése szerint a bolti alkalmazottaknak rendelkezniük kellene alapvető fogyasztóvédelmi ismeretekkel többek között azokról a jogi lehetőségekről, amelyek a vásárlókat megilletik. Baranovszky György szerint a kötelező létszámbővítés szorosan összefügg ezzel, ennek szabályait úgy kell kialakítani, hogy abban terméktípusonként már a további szaktudás meglétének szükségességét is rögzítik.
A Magyar Idők úgy tudja, hogy a létszámjavaslatról jelenleg is egyeztetnek a jogalkotókkal. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az élelmiszer-kereskedelemben, hanem az egyéb területeken működő áruházak és online üzletek esetén is szükséges a létszámkvóta. Azért is, mert vannak olyan üzletek, ahol a munkavédelmi előírásokat és a biztonságos munkavégzés feltételeit sem veszik figyelembe, például az árufeltöltők esetében. Emellett gyakori, hogy a létszámhiány miatt a dolgozók nem kapják meg a műszakon belül járó pihenőidejüket, illetve több áruházban a képzett elsősegélynyújtók sem állnak rendelkezésre megfelelő létszámban.
forrás: magyaridok.hu
