A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a jövőben meghatározott szakképesítéssel rendelkező eladók alkalmazását írhatják elő azokban az áruházakban, ahol nemcsak napi fogyasztási cikkeket kínálnak, hanem például műszaki vagy ruházati termékeket is – tudta meg a Magyar Idők.
Ma egyeztetnek a kereskedelmi vállalatok szakmai szervezeteinek képviselőivel az ágazatot érintő új javaslatokról. A dolgozók védelme érdekében az is szándék, hogy kötelező alkalmazotti létszámot írjanak elő a boltokban.
Uniós jogi szempontból is megfelel az a fogyasztóvédelmi elképzelés, amely a kiskereskedelmi szabályozást érintő javaslatok közül a jövőben meghatározott szakképesítés szükségességét írná elő egyes áruházi munkakörökben – értesült a Magyar Idők. A nagy alapterületű egységekben, hipermarketekben jellemzően nem csupán napi fogyasztási cikkeket kínálnak, hanem egyéb, adott esetben külön ismereteket igénylő termékeket is, például műszaki eszközöket, alkatrészeket vagy ruházati, optikai, vegyipari, kertészeti árucikkeket. Ezen termékek értékesítésekor jelenleg nem írja elő jogszabály, hogy a vásárlót kiszolgáló eladó szakirányú tudással rendelkezzen az általa kínált termékekről. Ez számos esetben megakadályozza a fogyasztók tájékozódását a megvásárolni kívánt árucikkről, sőt szélsőséges esetben veszélyt is okozhat. Megoldás lenne, ha a jövőben meghatározott szakképesítéssel rendelkező eladók segítenék a választást a nagyobb áruházakban.
Erről a javaslatról is tárgyalhatnak ma a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség képviselői a munkaadókkal és a vállalkozások szakmai szervezeteivel. Az egyeztetésre meghívást kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, valamint az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége. A szervezetek képviselői közül lapunknak többen azt jelezték: érdemi egyeztetésekre számítanak a döntéshozókkal, erre utalnak az előkészületek is, egyúttal üdvözlik a párbeszédet a kormányzattal.
Ágazati szakértők szerint a nagyobb cégek részéről például nem igazán merülhet fel kifogás annak kapcsán, hogy a kereskedelmi munkavállalók számára törvényben rögzítenék a vasárnapi munkáért járó százszázalékos bérpótlékot. A jelenlegi pótlék megduplázása kapcsán már konszenzus alakult ki tegnap a munkavállalói oldalon, amikor a két tárca által jegyzett kereskedelempolitikai javaslatcsomagról szóló konzultációk sorát a szakszervezetek képviselőivel kezdték. Hétfőn a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) hallgatta meg az őket érintő elképzeléseket.
A Magyar Időknek a KDFSZ elnöke elmondta: mindkét szervezet támogatja a kormány azon javaslatát, amely akár már a tavaszi parlamenti időszakban jogszabályban rögzítené: a munkavállalóknak havonta két szabad hétvégét kell biztosítani a kiskereskedelemben. Bubenkó Csaba ismertette, hogy a vasárnapi pótlék száz százalékra emelését is támogatják, emellett az éjszakai műszakpótlékok emelésének a kérdése is napirendre került.
– A százszázalékos vasárnapi pótlék kapcsán azt is kértük, hogy ne legyenek kiskapuk a cégek számára: például a plázában dolgozóknál a munkáltatók sok esetben kijátsszák a kötelezettséget – jegyezte meg Bubenkó. Mint mondta, arról az új elképzelésről is egyeztettek, miszerint a jövőben kötelező minimumlétszámot írnának elő az üzletekben. Ennek feltételeiről a szakszervezetektől is várják a javaslatokat, ugyanis nincsenek konkrét meghatározások arra, mi alapján (négyzetméter, árbevétel) számítanák ki a kötelező kvótát.
– Valamennyi nagyvállalatnak nőtt a forgalma, miközben csökkent a dolgozói létszámuk. A megnövekedett vásárlói igényeket kiszolgáló személyzetre így még nagyobb teher hárul, ez is vezetett a munkaerő elvándorlásához – jegyezte meg a KDFSZ vezetője. Hat nagy lánc (Tesco, Auchan, Aldi, Lidl, Penny Market, Spar) eredményeit vizsgálták át az elmúlt évekből. Kiderült, a hatból négynél az ágazat több mint negyven hónapja tartó bővülésével párhuzamosan jelentősen nőtt az egy főre jutó nettó árbevétel. Vagyis egy munkavállaló több munkát végez el jelenleg a piacvezető láncoknál, mint 2012-ben. A KDFSZ javaslata szerint a kötelező minimumlétszámot az üzletek forgalmához és területi nagyságához mérten lehet meghatározni. Úgy látják, az intézkedés a munkavállalók védelme mellett elősegítheti a magasabb szintű kiszolgálást is.
forrás: magyaridok.hu
