Adókönnyítéssel vagy más közvetlen támogatással segíthetik a jövőben azokat a kisvállalkozásokat, amelyek a kétezer főnél kisebb lakosságú települések napi fogyasztási cikkekkel való ellátásában vesznek részt – tudta meg lapunk.
Aránytalan versenyhelyzetet teremt, hogy az ágazati béremelésekkel járó költségek kigazdálkodása jobban megterheli a kisebb kereskedőket, mint a tőkeerősebb piaci szereplőket. A Coop-üzletek tömeges bezárásáról azonban – a sajtóhírekkel ellentétben – szó sincs.
Az uniós előírásoknak is megfelelő támogatási rendszert dolgoznak ki a jövőben azon kiskereskedelmi vállalkozások számára, amelyek az alacsonyabb lélekszámú településeken biztosítják a lakosság ellátását napi fogyasztási cikkekkel.
A Magyar Idők úgy értesült, hogy az erről szóló szakmai javaslatok a kormányzat asztalán vannak, amelyek a kis- és közepes cégeknek jelenthetnek könnyebbséget a nagyobb piaci szereplők által az elmúlt két évben megvalósított, átlagosan 35-40 százalékos ágazati béremelések diktálta versenyben.
Miközben a lakossági jövedelmek folyamatos növekedése miatt nagy léptékben bővül a fogyasztás, több mint kétezer olyan kistelepülés van az országban, ahol csupán egy-egy kisebb üzlet működik.
– 2017 volt az egyik legsikeresebb évünk, a több mint háromezer üzletből álló Coop-hálózat árbevétele tavaly több mint 4 százalékkal bővült, stabilan állunk a piacon. 30-40 olyan vidéki üzletünk van, amelyek már hónapok óta rövidített nyitvatartási idővel működnek, vagyis például hétfőnként zárva tartanak, mert így hatékonyabban tudják kigazdálkodni a működési költségeket. Nem igaz, hogy bajban van a magyar üzletlánc, és tömeges boltbezárások jöhetnek a kormányzat döntései miatt. Az RTL Klub híradója kiforgatta a nyilatkozatomat – közölte a Magyar Időkkel az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
Zs. Szőke Zoltán ezt annak kapcsán mondta, hogy tegnapelőtt a kormányellenes tévécsatorna híradója a vezető nyilatkozata alapján arról számolt be, hogy a Coop-üzletlánc hétfőnként zárva tartja boltjai egy részét, ugyanis túl nagy gondot jelent nekik a kormányzattal kötött megállapodás szerinti 180 ezer forintos garantált bérminimum kitermelése.
– Nincsenek működési problémáink, ezzel együtt már tavaly kezdeményeztük a kormánynál, hogy támogassák a 2000 fő alatti lakossággal rendelkező települések ellátásában részt vevő vállalkozásokat ott, ahol a környéken nincsenek nagyáruházak. A falvakban a lélekszámhoz igazodó kisboltok jelentik a mindennapi élethez szükséges beszerzési lehetőséget, ezért az adott település ellátását garantálná egy, a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló program. Például már korábban kértük a bérköltségekre rakodó szociális hozzájárulás sávos csökkentését a települések mérete alapján, ám emiatt a nagy piaci szereplők vélhetően Brüsszelhez fordulnának – mondta Zs. Szőke Zoltán, aki szerint nem lehet a multik működéséhez viszonyítani az önálló kkv-kból álló magyar franchise-vállalatok eredményességét, így a piaci intézkedések és a bérmegállapodás hatása is más az egyes szereplőknél.
Mint az elnök mondta, a kisebb kereskedők támogatásával egyetértettek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai is, a szakmai szervezetek jelenleg a kormányzattal közösen keresik a támogatási lehetőségeket.
Megjegyezte, a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer létrehozása például nagyon jó lépés volt a munkaerőhiány felszámolására, de további intézkedések válhatnak szükségessé, hogy a városoktól távoli településeken is tartsák a versenyt a külföldi láncokkal, amelyek a munkaerőhiány miatt ezúttal felfelé nyomják a fizetéseket.
A feszült bérhelyzetet a piacot uraló multiláncok teremtették az évekig mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, amit az előző kormányok nem tartottak kordában. A kicsik számára nagyobb kihívás a kötelező emelés, illetve a nagyok által diktált átlagfizetések kitermelése, ugyanis öldöklő verseny alakult ki a dolgozókért.
Indokolt a kormányzati segítség, annál is inkább, mert a nagyáruházakban gyakran mostohább körülmények között dolgoztatják az alkalmazottakat, mint a családi cégeknél – mondta lapunknak Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.
forrás: magyaridok.hu
