Ősszel kezdődnek azok az ágazati egyeztetések, amelyek a kiskereskedelemben tervezett kormányzati intézkedéseket előzik meg. Újabb boltzárral nem kalkulál a kabinet, és a pótlékok kérdését sem az új intézkedéscsomag részeként szabályozzák – tudta meg a Magyar Idők. A kisvállalkozások üdvözlik az újabb piacbefolyásoló lépéseket.
Segítettek a kiskereskedelemben működő mikro-, kis- és közepes vállalkozásokon a kormány piacbefolyásoló intézkedései. A vasárnapi boltzár például a 200 négyzetméter alatti egységet üzemeltető családi cégeknek az életben maradás esélyét jelentette. Tavaly lassult az üzletek számának csökkenése és nőtt a vasárnap is üzemelő kisboltok forgalma – közölte lapunkkal Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
A kizárólag a hazai kkv-k érdekeit képviselő szervezet ezért örömmel üdvözli a kicsik versenyhátrányát mérséklő, tervbe vett kormányzati intézkedéseket, és részt vesz az ezeket előkészítő egyeztetéseken az ősz elején.
Ahogy azt Kósa Lajos, a kormánypárt frakcióvezetője még májusban jelezte, leghamarabb szeptemberben nyílik lehetőség a vasárnapi munkavégzés feltételeinek ismételt szabályozására. Értesüléseink szerint azonban felesleges az áruházláncok aggodalma, nem tervezi ugyanis a kormány újabb boltzár bevezetését, és adminisztratív korlátozásra sem készül a multik hátrányára.
Úgy tudjuk, a pótlékok kérdése sem szerepel a mostani javaslatokban. Sokkal inkább olyan fogyasztóvédelmi és nemzetgazdasági szempontból indokolt újszerű lépések következnek, amelyek felszámolhatják a piaci aránytalanságokat.
Tavaly nőtt a hét utolsó napján is nyitva tartó üzletek forgalma
Az MNKSZ főtitkára jelezte, a boltzár megszüntetése felpörgette a munkaerő-elvándorlást az ágazatban, mert az alulfizetett áruházi dolgozók életminőségén jelentősen javított a szabad vasárnap.
Mivel azonban nyereséges eredményeik ellenére a multik még mindig nem hajlandók az évek alatt elmaradt béreket a szükséges mértékben emelni, vagy javítani a fizikai munkavégzés körülményein, többen hagyják el a területet.
– Egyetlen, a tízezres létszámleépítésre, nagymértékű boltbezárásra, a lakosság romló ellátására, illetve a forgalom csökkenésére vonatkozó jóslat sem vált valóra. Az ellenzék mégis kikényszerítette a boltzár feloldását, amely kizárólag a multinacionális kereskedők érdekeit szolgálja – jelentette ki a főtitkár. Úgy fogalmazott, mivel a kevésbé tőkeerős hazai kkv-k nem tudnak élni az adóoptimalizálás lehetőségével, amelyet több nemzetközi vállalat viszont előszeretettel alkalmaz, egyértelmű, hogy a nyitvatartási versenybe belekényszerült kisboltok ismét hátrányban vannak.
– A fogyasztói árak tavaly nem emelkedtek azáltal, hogy csökkent a cégek legjelentősebb kiadása, a bérköltség. Ez az idén biztosan másképp lesz, mivel a láncok nem nyúlnak a nyereségükhöz a munkaerő-megtartó béremelések érdekében, márpedig valahonnan elő kell rá teremteni a pénzt, ami a munkaadók felelőssége – mondta Neubauer Katalin.
Tagadja az áremelés lehetőségét a kizárólag a nagyvállalatok képviselői által irányított Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Noha korábban Vámos György főtitkár azt jelezte, az újranyitással járó költségeket racionalizálással, akár áremeléssel gazdálkodják ki a cégek, nemrégiben közleményben cáfolták ezt. Emlékezetes, az OKSZ korábban 20-30 ezres leépítést és a láncok súlyos veszteségeit vizionálta, nem csupán a boltzár bevezetése, hanem a kormány más intézkedései kapcsán is.
Például a kétévnyi veszteséges működést büntető rendelkezés miatt a multik európai képviseletét ellátó EuroCommerce, amelynek az OKSZ is tagja, feljelentést tett Brüsszelben a magyar kormány ellen.
Holott mostanra maguk az áruházláncok ismerték el az eddigi adóelkerülés tényét azzal, hogy 2015-re valamennyien nyereséges eredményről adtak számot.
forrás: magyaridok.hu
