Brüsszelben panaszolta be a magyar kormányt a nagy áruházláncokat tömörítő EuroCommerce, mert szerintük hazánk arra törekszik, hogy kiszorítsa a külföldi vállalatokat az országból. A kereskedelemért felelős miniszteri biztos szerint erről szó sincs, ráadásul a növekvő lakossági fogyasztás révén egyik társaság sem szenved veszteséget.
Az Európai Bizottsághoz fordult a multinacionális kereskedelmi vállalatokat képviselő EuroCommerce, melynek vezetője, Kenneth Bengtsson a magyarországi állapotokról panaszkodott a brüsszeli testületnek – értesült a Népszabadság. A hazai piacon hozott kormányzati rendelkezések között megemlítik a plázastopot, az ez évtől megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, illetve azt a szabályt, mely szerint kétévi veszteséges működés után a láncoknak ki kell vonulniuk a napi fogyasztási cikkek magyarországi piacáról.
Bengtsson a bizottsági elnöknek, Jean-Claude Junckernek írott levelében azt állítja: a magyar kormány arra kényszeríti a tagállami kereskedőket, hogy elhagyják hazánkat és feladják itteni beruházásaikat. Az írás szerint az Orbán-kormány középtávú stratégiai célja a külföldi befektetők kiszorítása. Juncker nevében Daniel Calléja Crespo belsőpiaci főigazgató azt válaszolta, folyamatosan vizsgálják a magyar kiskereskedelmet érintő változásokat.
– A multinacionális vállalatok ismét Brüsszelen keresztül próbálják érvényesíteni az akaratukat, holott a közelmúltban hozott intézkedések a piac egyetlen szereplőjét sem kívánják hátrányos helyzetbe hozni, és az elmúlt időszak sem igazolja a cégek aggodalmait – reagált a Napi Gazdaságnak a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Szatmáry Kristóf emlékeztetett: a szabályok a piaci aránytalanságok kiegyenlítését szolgálják, valamint az arányosabb közteherviselést erősítik. Felidézte, akad olyan nemzetközi társaság, amely csak papíron termel veszteséget hazánkban, miközben a valóságban milliárdos nagyságrendben utalja át bevételeit külföldi anyavállalatának az adózás előtt.
A miniszteri biztos rámutatott: a rendelkezések a hazai tulajdonú kereskedelmi vállalkozások számára kívánnak a korábbiaknál nagyobb teret biztosítani a belső piacon, azonban a növekvő lakossági fogyasztás tükrében ez nem okoz veszteséget a nagy láncoknak sem. Mint mondta, egyik nagyvállalat sem jelezte azon szándékát, hogy az ágazati előírások miatt elhagyni készülne az országot és felhagyna itteni beruházásaival. – Átrendeződés zajlik a kiskereskedelemben, növekedett a családi vállalkozások, kkv-k részvállalása a hazai fogyasztásban, miközben a láncok forgalma is emelkedett. Sőt, több cég új munkavállalókat keres a megváltozott vásárlási szokások megfelelő kielégítésére – mondta a miniszteri biztos, leszögezve: a magyar szabályok nem ütköznek az uniós jogba.
forrás: napigazdasag.hu
