Már minden második Tesco-dolgozó vállalta, hogy részt vesz az áruházláncnál megalakult sztrájkbizottság közeljövőben tervezett akciójában, amennyiben a multicég nem teljesíti a bér- és létszámemelésről szóló követeléseket.
Teljes munkabeszüntetés esetén a hálózat valamennyi üzlete zárva maradhat a sztrájk napján, azt követően pedig határozatlan ideig bizonytalanná válhat a működés – tudta meg a Magyar Idők. A Tesco tegnap annyit jelzett a sztrájkbizottságnak, hogy megkapták a követeléseket. A multicég előző üzleti évének elemzéséből kiderül: bőven akad fedezet az elvárt bérfejlesztésre, de a cég továbbra is könyveléstechnikai trükkökkel menti ki a pénzt az országból.
Az utolsó pillanatig várt a Tesco menedzsmentje a munkavállalók által meghirdetett sztrájkkészültségben. Noha tegnap vagy ma kellett volna tárgyalóasztalhoz ülniük a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által megalapított sztrájkbizottsággal, szerdán közölték az érintettekkel: megkapták a levelüket, és pénteken megkezdődhetnek az egyeztetések a kollektív bérvitában – értesült a Magyar Idők. A társaság ezzel elejét vette annak, hogy a dolgozók akár már holnap bejelenthessék az országosra tervezett általános sztrájkot, amelyhez a múlt hét vége óta még több dolgozó csatlakozott.
Lapunknak a sztrájkbizottság elnöke elmondta, felmérésük alapján már a boltok több mint 90 százaléka jelezte részvételi szándékát a munkabeszüntetésben, és minden második tescós dolgozó csatlakozni fog a sztrájkhoz. Bubenkó Csabától megtudtuk, vannak olyan áruházak, ahol a teljes állomány beszünteti majd a munkát. Jelezte, a munkavállalók nagyon elszántak, bár tartanak is az akciótól. Ugyanis több olyan jelzés érkezett a szakszervezethez, hogy a dolgozók konkrét fenyegetéseket kapnak a bolti vezetőktől: amennyiben önkényesen leteszik a munkát, akár új állás után is nézhetnek, mert ha egy napra is ellehetetlenül az áruházlánc működése, az a munkavállalók hibája lesz.
– Alkotmányos jogaikban korlátozzák azokat az alkalmazottakat, akiket megfélemlítéssel próbálnak távol tartani a törvényes tiltakozástól, ezért a KDFSZ jogi segítséget ajánl az érintetteknek. Minden tescós munkavállalónak joga van kifejezni elégedetlenségét a munkaadó gyakorlata miatt – jelentette ki Bubenkó Csaba. Hozzátette, akadnak olyan áruházvezetők is, akik támogatják a tervezett megmozdulást, sőt, részt is vesznek benne, mondván, valóban nincs más esély az érdekek érvényesítésére.
A sztrájkbizottság egy olyan napon tervezi elindítani a tiltakozást, amikor a statisztikák szerint a legnagyobb bevételre számíthatna az üzletlánc, vagyis várhatóan néhány héten belül az adott hét második felére esik majd az általános sztrájk. Kijelentette, nem engednek a követelésekből, továbbra is 25 százalékos éves szintű béremelést kérnek minden tescósnak, valamint 15 százalékos létszámemelést. Rámutatott, a felháborodást az is tetézi, hogy a multicég 2016–2017-es üzleti évéről szóló jelentés közgazdasági elemzése több érdekes jelenségre világít rá.
A nyilvánosan is elérhető mérlegadatokból a többi között az is kiderül: a Tescónál tavaly bejelentett, átlagosan 11 százalékos béremelés összegét bőven fedezte az áruházlánctól időközben elvándorolt, illetve leépített több ezer dolgozó után megspórolt bérköltség, vagyis nem a nyereség terhére emelték tavaly a fizetéseket. Miközben 2016 márciusa és 2017 februárja között az áruházlánc értékesítési árbevétele – nagyjából az ágazati átlagnak megfelelően – folyó áron 3,6 százalékkal nőtt, a vállalat rendes dolgozói létszáma csaknem 5 százalékkal csökkent.
– A vizsgált időszakban a Tesco fizikai dolgozóinak havi átlagkeresete bruttó 174 ezer forintot ért el. Ez az összeg már tavaly is 8 ezer forinttal maradt el a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató kiskereskedelmi vállalatok ágazati átlagától. A láncnál a szellemi dolgozók bérelmaradása még a fizikaiakénál is nagyobb mértékű, az átlaghoz képest csaknem 40 ezer forint. Ugyanakkor a kölcsönzött munkaerő alkalmazására, illetve az alvállalkozók által nyújtott szolgáltatásokra kifizetett ráfordítás 16 százalékkal emelkedett tavaly – jelentette ki az elnök.
Felhívta a figyelmet, hogy az adatokból az is kiderül: miközben tavaly a bérekre 4 százalékot fordítottak, szaktanácsadásra, vagyis a londoni központú anyavállalat által kiszámlázott úgynevezett menedzsmentdíjakra 34 százalékkal többet utaltak át, mint az előző évben. A szaktanácsadásra 2010-ben kifizetett 7,9 milliárd forint az akkori teljes vállalati személyi ráfordításnak még csak a 13,8 százalékát tette ki, ezzel szemben a 2016-ban kifizetett 12,5 milliárd forint menedzsmentdíj az összes személyi kiadásnak már több mint egyötödét érte el.
A KDFSZ elemzése szerint az is figyelemre méltó, hogy a multicég tavaly felszámolta azt a svájci bejegyzésű fióktelepét, amely a nagy tömegű évközi szabad pénzállomány megforgatásával – minimális adóteher mellett – 2015-ben még 15 milliárd forint pénzügyi profitot termelt ki a magyarországi Tesco számára.
– Érdekes módon, azzal párhuzamosan, ahogy az adóoptimalizáló konstrukciót felszámolták, a Tesco Magyarország pénzügyi nyeresége is szőrén-szálán eltűnt: 2016-ra 150 millió forint pénzügyi veszteség keletkezett. A profit eltüntetése ellenére a vállalat az előző évet 53 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta, ami 3,6-szeresen haladja meg a 2015. évi 14,6 milliárdos adózás előtti eredményt. A látványos eredményjavulás mögött azonban elszámolástechnikai manőver húzódhat meg – jegyezte meg Bubenkó Csaba.
Miután ugyanis két évvel ezelőtt a könyvvizsgálók 54 milliárd forinttal lejjebb vitték a Tesco áruházak piaci értékét – és ezzel abban az évben 68 milliárd forint mérleg szerinti veszteséget mutattak ki –, ezúttal 45 milliárd forinttal felértékelték az ingatlanokat, s ezáltal a tavalyelőtti nyereség is megtöbbszöröződött.
Úgy folytatta: a béremelésre rendelkezésre álló forrás nagyságát a nyereségszintnél is megbízhatóbban tükrözi a láncnál tartósan keletkező szabad pénzállomány nagysága. Ez az úgynevezett működési cash flow, amely a nyilvános adatok szerint évek óta legalább kétszeresen haladja meg egy általános, 10 százalékos mértékű bértömegemelés összes kalkulált költségét.
– Ezt a tartósan szabad pénzforrást azonban ahelyett, hogy a bérfejlesztésre fordítanák, évek óta kivonják a magyarországi vállalattól – hívta fel a figyelmet az érdekvédő.
forrás: magyaridok.hu
