A legutóbbi foglalkoztatási adatok szerint a kötelező vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetése után kismértékben csökkent a fizikai foglalkozású, főként részmunkaidőben dolgozó áruházi alkalmazottak száma a kereskedelemben: áprilisban és májusban összesen 2300 fővel.
A szakszervezet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók a vasárnapi zárva tartás nyertesei. A Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott létszámcsökkenés túlnyomó hányada a részmunkaidős állományban következett be, azok között tehát, akiket jellemzően inkább vasárnaponként foglalkoztattak. A teljes munkaidőben alkalmazott létszám nagyságát a statisztikák szerint viszont lényegében nem érintette hátrányosan a vasárnapi kereskedés korlátozása, sőt, a kiszámíthatóbb munkaidő-beosztás miatt a teljes munkaidősök lettek a rendelkezés legnagyobb nyertesei.
– A szabad vasárnappal a kereskedelemben foglalkoztatott teljes munkaidős dolgozóknak biztosítottá vált a szabadidő családi körben, tervezhető módon való eltöltése – mondta lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba kifejtette: a vasárnapi bezárás márciusi bevezetéséig az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazásával a munkaadó akár a hét minden napjára beoszthatta a több műszakos kereskedelmi dolgozót 4–12 órás napi munkaidőben, úgy, hogy közben nem adta ki neki a heti pihenőnapot. Ma már a nagy láncok ezt nem tehetik meg azon dolgozók esetében, akiknek jár a szabad vasárnap, de más ágazatokban továbbra is fennáll a heteken át tartó, pihenőnap nélküli munka elrendelésének lehetősége. Egy ilyen munkarendben az egészségkárosító hatás nem elméleti felvetés, nagyon is gyakorlati kockázat – hívta fel a figyelmet a KDFSZ elnöke.
A szakszervezet álláspontja szerint a szabad vasárnap bevezetése a munkavállalók szempontjából jó döntésnek bizonyult, hiszen megszakítja az összefüggő, 8-10 napnyi folyamatos munkavégzést. Ennek köszönhetően a hét nap alatt legalább két szabadnapot kapnak a dolgozók, vagyis már csak legfeljebb 4-5 napot dolgoznak pihenőnap nélkül.
Felidézte, a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtt gyakran hangoztatták a rendelkezés ellenzői, hogy tízezrek kerülnek majd utcára, és jelentős keresettől esnek el a dolgozók, azonban a statisztikák ezt is cáfolják. Az idei kereseti kimutatások szerint ugyanis a kereskedelemben dolgozók rendszeres havi bruttó átlagkeresete áprilisban és májusban lényegében nem változott a március előtti állapothoz képest.
Ennek a szakszervezet szerint két oka lehet. Az egyik, hogy a foglalkoztatottak nagyobb részét kitevő, teljes munkaidős dolgozókat kevésbé érintette a vasárnapi munka megszűnése, mint a részmunkaidősöket, így a pótlékok kiesése nem látszik meg az átlagkereseteken. A másik, hogy a jövedelemveszteséget kompenzálta a hétköznapokon elrendelt túlórák számának a megugrása.
Ez viszont Bubenkó Csaba szerint már azzal függ össze, hogy a részmunkaidős állományban bekövetkezett létszámleépítések ellenére a kereskedelmi ágazat egészét egyre erőteljesebb munkaerőhiány jellemzi. Ennek oka az, hogy túl alacsony a bérszínvonal az áruházakban, és éppen a nyomott bérek miatti létszámhiány miatt sok a túlóra, ami egyre nagyobb feszültséget okoz a dolgozók körében.
Az elnök kiemelte: májusban a kereskedelmi ágazatban a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete 148 400 forint volt. Ennek az átlagkeresetnek a nettó összege mindössze 9000 forinttal haladja meg az aktuális létminimum mértékét.
– A nyomott bérszínvonal nem véletlenül alakult így. Megfigyeléseink szerint a kereskedelemben működő legnagyobb munkáltatók bérpolitikája arra épül, hogy az általuk kínált fizetések semmiképpen ne haladják meg a versenytársakét. A vállalatok azért vásárolnak a bérekre vonatkozó összehasonlító adatokat a munkaerő-közvetítő cégektől, hogy folyamatosan képben legyenek a piacon jellemző fizetésekről. Csak megtakarítandó költségnek tekintik a béreket, nem pedig ösztönző, motiváló eszköznek – jelentette ki a KDFSZ elnöke, aki szerint azonban ez az üzletpolitika visszaütött, hiszen tömegesen hagyják el a pályát a tapasztalt dolgozók.
forrás: napigazdasag.hu
