A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása nem pusztán általános nyugdíjcsökkenést vonhat maga után, de a demográfiai és migrációs folyamatokat is figyelembe véve, a nyugdíjkassza rohamos kiürülésével fenyeget – vélik egyes érdekképviseletek. Más, a kezdeményezést támogató szakszervezetek mintegy 40 ezer aláírást gyűjtöttek eddig, míg a népszavazáshoz 200 ezerre lenne szükség.
Miközben egyre gyűlnek a férfiak nyugdíjazását könnyítő népszavazási kezdeményezést támogatók aláírásai – amely szakszervezeti kezdeményezésre indult –, más munkavállalói érdekképviseletek minden fronton igyekeznek cáfolni annak ésszerűségét. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) lapunkhoz eljuttatott elemzése szerint az érdekvédők népszavazási kezdeményezése többféle és nagyrészt negatív, a mai helyzet rosszabodását előidéző kockázatot rejt magában.
A referendum sikeres lebonyolítása esetén az aláírásgyűjtő íven szereplő, az esélyegyenlőségi elven nyugvó követelés miatt a törvényhozóknak nem lesz választási lehetőségük differenciált megoldást találni a korkedvezmény megadására. Úgy vélik: a nők esetében szerzett tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy az intézkedés bevezetése jelentős költségvetési forrásokat köt majd le olyan helyzetben, amikor a demográfiai és migrációs folyamatok éppen a nyugdíjkassza rohamos kiürülésével fenyegetnek.
Emiatt a jogosultság férfiakra történő általános kiterjesztése várhatóan csak a nőknél ma érvényesített nyugdíjszámítási módszer lényeges átalakításával, jelentős degresszió bevezetésével történhet meg, ami azt jelenti, hogy a korhatár előtti nyugdíjas járandóságát jelentős levonás terheli majd, amelynek következtében a közelmúltban eltörölt, jóval kisebb körre alkalmazott korkedvezményes nyugdíjnál jóval alacsonyabb összeghez juthatnak hozzá az érintettek. A KDFSZ meglátása szerint ez az alacsony nyugdíjösszeg a korhatár elérését követően is tartósan sújtja és élete végéig elkíséri a korosztályt, ami pénzügyi kényszerré teszi az érintettek számára a nyugdíj melletti továbbdolgozást, egyben okafogyottá az eredeti célt, azaz a korai nyugdíjjogosultság megszerzését.
Mint Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke lapunknak korábban kifejette, a korkedvezmény 40 év munkaviszonyhoz kötése semmilyen javulást nem hoz azon munkavállalók helyzetében, akiknek a munkaképessége, egészségi állapota 20-25-35 év munkaviszony után romlott meg visszafordíthatatlan módon. – Végül, de nem utolsósorban kockázatot jelent, hogy a népszavazási kezdeményezés eltereli a figyelmet a korkedvezményes nyugdíj kivezetésével sújtott munkavállalók helyzetének sürgős rendezéséről – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a népszavazási kezdeményezés sikertelensége esetén időt vesztünk a korkedvezmény kivezetésével érintett dolgozók helyzetének rendezésében.
– Az érdekképviselet szerint a lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni a népszavazással alátámasztani kívánt követelés megvalósításának rövid, közép- és hosszú távú hatásait a nyugdíjkasszára és a költségvetésre a már említett demográfiai, migrációs folyamatok figyelembevétele mellett, mert reális annak a veszélye, hogy a követelés végrehajtása éppen a legrászorultabb, nevezetesen a korábbi korkedvezményezetti körbe eső munkásokat fogja a leghátrányosabban érinteni, az alkalmazotti, menedzseri elitet pedig a legelőnyösebben. Ezenkívül ki kell dolgozni és be kell vezetni a foglalkozás-egészségügyi szempontból veszélyeztetett munkakörök felülvizsgálatának és besorolásának mielőbbi elvégzését biztosító eljárásokat – szögezte le Bubenkó Csaba.
Eddig 30-40 ezer aláírás gyűlt össze, azonban a népszavazáshoz 200 ezer ember hiteles hozzájárulására van szükség, és ezeket novemberig kell összegyűjteni.
A kezdeményezés egyik fő harcosa és támogatója Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke szerint évente 200 milliárd forint ráfordításával megvalósítható a Férfiak 40 program. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban hangsúlyozta, ha sikeres lenne a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők, mivel egy ilyen döntés az egész nyugdíjrendszert érinti: ha az oda befolyó járulékok több szereplő között oszlanak el, csökkenhet az ellátás színvonala.
forrás: napigazdasag.hu
