A munkaadói oldal is elfogadta a kormány által előterjesztett, a szakszervezetek támogatását is élvező hosszú távú bérfelzárkóztatási programot.
Ennek eredményeként jövőre 15 százalékkal, a jelenlegi 111 ezerről 127 650 forintra emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 129 ezer forintról 25 százalékkal, 161 250 forintra.
Nettóban a minimálbér így több mint 11 ezer forinttal, 84 887-ra nő, a szakmunkás-bérminimum nettója pedig 107 231 forint lesz. A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) ugyanakkor 5 százalékponttal lesz kevesebb 2017-ben.
A megállapodás szerint 2018-ban is folytatódik a fizetések felzárkóztatása: a minimálbér további 8 százalékkal, 137 862 forintra, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal, 180 600 forintra emelkedik. A járulék pedig további 2 százalékponttal csökkenhet, ám a felek megállapodtak abban is, hogy amennyiben 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, nagyobb arányban, összesen 2,5 százalékponttal esik a munkaadói járulék 2018-ban. Mindez jó hír a nyugdíjasoknak is, hiszen a megállapodással a járandóságok a korábbi tervekhez képest nagyobb, az inflációt meghaladó mértékben nőhetnek.
Orbán Viktor miniszterelnök a minap arról beszélt, hogy amennyiben sikerrel járnak a bértárgyalások, jövőre az idősek ellátása 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal is emelkedhet. A Fidesz korábban azt közölte, a kormány vállalta, hogy megőrizze, sőt növelje a nyugdíjak vásárlóértékét. Minden évben garantált az inflációkövető emelés, 2011–2015 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőttek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően vásárlóereje 8,6 százalékkal javult, amely több mint egyhavi ellátás összege.
A kisvállalkozásokat kisebb teher sújtja
A köztehercsökkentés és a versenyképesség növelése a tegnap elfogadott adócsomag legfontosabb elemei. A célja tovább mérsékelni a kis- és közepes vállalkozások terheit, kompenzálva a bérfelzárkóztatás okozta kiadásokat. Elemzők szerint jövőre két számjegyű reálbér-növekedés jöhet Magyarországon az idei 6 százalékot meghaladó ütem után. A legfrissebb statisztikák szerint 7,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek az első kilenc hónapban, a fizetések növekedése 45 hónapja tart.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bérmegállapodást követően kiemelte: a hiányszámokon nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé. Az inflációs tervet azonban át kell számítani, és a változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is. A kormány azonban ráér márciusban módosítani a jövő évi költségvetést, ha szükséges. A bérnövekedés hatására a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, a járulékcsökkentés pedig segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál – tette hozzá.
A szakszervezetek üdvözölték a megállapodás létrejöttét, hiszen teljesült eredeti céljuk, hogy a legalacsonyabb kereset 2018-ra elérje a létminimum összegét. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre kiemelte: reálissá vált, hogy a következő években elérjük a 40 százalékos reálbér-emelkedést. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője szerint a döntés 1,1 millió munkavállalót érinthet, de a legkisebb keresetektől alig nagyobb bérért foglalkoztatottak fizetését is emelni kell. A munkaerőpiaci viszonyok miatt várhatóan a legtöbb munkavállaló kap emelést, amelyhez jó alapot jelent a járulékcsökkentés. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke kérdésünkre jelezte: a lépés összhangban van a szakszervezet álláspontjával, a jövőben pedig azért küzdenek, hogy azok is kapjanak béremelést, akik a legalacsonyabb összegnél nagyobb fizetésért dolgoznak.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta: nagy teher a munkaadóknak a béremelés, meggyőződésük ugyanakkor, hogy a döntés hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára viszont úgy gondolja, a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozásoknál ugyanakkor sok veszéllyel jár az intézkedés.
Elképzelhető, hogy sok cég tönkremegy, illetve a nagy minimálbér-emelés a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet. – Nem várható, hogy tömegesen tönkremennének a vállalkozások a béremelés miatt, mivel az adókedvezményeknek köszönhetően már egy gyermek után több pénz marad a munkavállalónál, két gyermeknél pedig akár az egész elvonás visszajárhat – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó 17 ezer forintos minimálbér-emelkedéssel a gyermektelenek bérköltsége nő nettó 11 ezer forinttal. Emellett az 5 százalékos szochocsökkentés is segíti a vállalkozásokat, de mérséklődik a társasági adó kulcsa, és a kisadózó vállalkozások tételes adójánál (kata) is megemelkedik a bevételi összeghatár. Hozzátette: komoly lépés a béremelés, mivel a minimálbérek európai összevetésben már elérik a lengyelországi és a szlovákiai szintet, és átlépik a 400 eurót.
Pótlék a kultúra területén dolgozóknak
Januártól 15 százalékos pótlékot kap több mint húszezer, a kultúra területén dolgozó közalkalmazott. Ez azt jelenti, hogy a végzettség függvényében akár 54 781 ezer forint pótlék is járhat. Hoppál Péter államtitkár egy tegnapi sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: ha emelkedik a közszféra bértáblája, akkor ahhoz adják hozzá a pótlékot A tétel beépül a költségvetésbe, és nem kell évente megújítani. Az intézkedés az államháztartásnak 4,3 milliárd forintjába kerül, amit a magyar gazdaság képes fedezni. (P. T.)
forrás: magyaridok.hu
