Mégis napirendre kerül a kiskereskedelmet és a foglalkoztatáspolitikát felügyelő minisztériumoknál a több mint két évvel ezelőtt eltörölt vasárnapi nyitvatartás szabályozásának kérdésköre – tudta meg a Magyar Idők. Az Orbán Viktor miniszterelnöknél szeptember elején több százezer munkavállaló képviseletében meghallgatást kezdeményező szakszervezet képviselőit tárgyalóasztalhoz hívták két szaktárca illetékesei.
Palkovics László miniszter felügyeletével szakmapolitikai megbeszélésre hívták a vasárnapi munkavégzés tilalma ismételt bevezetésének ügyében nemrégiben a miniszterelnökhöz fordult Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetét (KDFSZ) – értesült a Magyar Idők.
A lapunkhoz eljuttatott hivatalos levelek szerint a vasárnapi munkavégzés szabályozását felvető ötletre a Miniszterelnökség a munkavállalók érdekképviselőivel azt közölte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatáskörébe tartozó kérdésben az illetékes tárcavezetőnek továbbították az Orbán Viktorhoz címzett szeptemberi megkeresést, amelyben a KDFSZ azt kérte, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára.
A kereskedelemben dolgozók 90 százaléka által támogatott lépéssel enyhíthetnék a béremelések ellenére még mindig fennálló munkaerőhiányt, amellyel könnyítenék a cégek működését.
Noha a Kormányzati Tájékoztatási Központ a megkeresésre válaszul első körben azt közölte: aktualitás híján a boltzár ügyében nem terveznek jogszabály-módosítást, mostanra két szakminisztériumban is napirendre kerülhet a téma. Az ITM parlamenti államtitkára, Cseresnyés Péter a kancelláriától kapott felkérés után október elején levélben kereste meg a szakszervezetet, amelyben személyes egyeztetésre hívják Bubenkó Csaba elnököt és szakértőit.
– A felvetett téma elsősorban foglalkoztatás-szabályozási, illetve érdekegyeztetési kérdéskör, amely a Pénzügyminisztérium (PM) feladat- és hatásköre. Azonban felmerülnek kereskedelempolitikai szabályozási kérdések is, így ebben az esetben javasolt az ITM részéről is részt venni az egyeztetésben – írja levelében Cseresnyés Péter, aki György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős ITM-államtitkárt és Bodó Sándort, a PM foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkárát is bevonta a témával kapcsolatos egyeztetés folyamatába. Úgy tudjuk, a szakszervezettel tervezett első minisztériumi tárgyalásra az elkövetkező napokban sor kerülhet.
Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke lapunknak azt mondta: örvendetesnek tartja, hogy a kormány meghallotta több százezer kereskedelmi munkavállaló igényét a foglalkoztatáspolitikai kihívások kezelésére. Mint közölte, ugyan két év alatt átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó keresete, a mindennapokban mégis számtalan visszás helyzet fordul elő a nem kellő számban rendelkezésre álló állomány hátrányára, ami több, alapvető ágazati kérdés halaszthatatlan újragondolását teszi szükségessé.
– Hosszú ideje nem történik a lakosság napi fogyasztását ellátó kiskereskedelem szabályozásában semmi olyan, ami a cégeknek kiszolgáltatott munkavállalók mindennapjai, a családdal töltött pihenőidejük tervezése, életvitelük szempontjából vonzerőt jelentene az üres állások feltöltéséhez. Az aktuális kérdések konszenzusos megtárgyalására hivatott Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság évek óta nem ülésezett, nem tett semmit a megoldás érdekében, mert működése posztkommunista hangulatot idéz – jelentette ki Bubenkó Csaba.
Kitért arra is: régóta kérik a törvényalkotóktól, hogy december 24-én 14 óra helyett már 12 órakor zárjanak be a boltok, hogy a szenteste napjára beosztott dolgozók időben hazatérhessenek az ünnepi készülődésre, azonban a boltok világában jellemző munkaerőpiaci helyzet immár azt sürgeti, hogy ennél jóval szélesebb rálátással kell újragondolni a foglalkoztatási szabályokat.
– Az ágazati párbeszéd bizottságnak a vonatkozó jogszabály aktuális paraméterei alapján a szakszervezetünk nem tagja, ezért üdvözlendő, hogy a Miniszterelnökség mégis fogadta a mintegy 350 ezer fős munkavállalói réteget érintő megkeresést. Különösen fontos ez akkor, amikor a megerősödött belső kereslet a GDP növekedésének stabil, meghatározó tényezőjévé vált, ezáltal nő a folyamatosan növekvő kiskereskedelem nemzetgazdasági ereje. A forgalomhoz a munkaerő elvitathatatlanul hozzájárul, a szakképzett és a betanított fizikai munkavállaló az egyik legértékesebb üzleti tényező lett – jegyezte meg Bubenkó.
Szavai szerint a vasárnapi munkavégzés szabályozásának ősz eleji felvetésére érkezett gyors kormányzati reakció után az ellenzéki médiában számos támadás érte, ahol azóta is igyekeznek az Orbán-kabinet kudarcaként felemlegetni a vasárnapi munkavégzés tilalmának 2015-ös elrendelését. A bolti alkalmazottak és a vásárlók nagyobb része szerint viszont a fogyasztói szokások megváltozása miatt manapság elfogadhatóbb lehet egy akár részlegesen bevezetendő korlátozás átgondolása, erről érdemes lehet szélesebb körben kikérni a társadalom véleményét. Megjegyezte: mindenképpen üzenetértékű, hogy a kormány felkérte a szaktárcát a téma napirendre vételére.
