A multinacionális cégeknek legalább egyszer adót kelljen fizetniük a nyereségük után, az EU-ban pedig gondoskodni kell egy tényleges minimális társaságiadó-kulcs bevezetéséről – többek között ezzel az igénnyel lép fel a multiknak nyújtott nagylelkű adókedvezmények kivizsgálására alakult speciális EP-vizsgálóbizottság jelentése, amiről novemberben szavaz a ház plenárisa.
„Nem szeretném ezt a jelentést a fiókomban őrizni” – fogalmaz Elisa Ferreira, portugál szocialista párti képviselő, a Luxleaks-leleplezések folyományaként felállított speciális parlamenti vizsgálóbizottság egyik jelentéstevője (a másik a német liberális Michael Theurer). A rutinos képviselő és az Európai Parlament célja, hogy nyomás alá helyezze az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy hagyjanak fel azokkal a trükkös adómegoldásokkal, amelyek révén számos multinacionális cég csak minimális mértékben, vagy még úgy se adózik a profitja után.
„A vállalatok némelyike a nyeresége 90 százaléka után nem fizet egy fia cent adót sem” – mutat rá Peter Simon, az S&D frakció adóügyi témafelelőse, aki ugyancsak tagja az egyes tagállamok által a multinacionális cégeknek nyújtott nagyvonalú adókedvezményeket vizsgáló speciális parlamenti bizottságnak. A grémium 10 hónappal ezelőtt állt fel a nemzetközi és az európai sajtóban megjelent leleplezéseket követően, amely fellebbentette a fátylat arról, hogy Luxemburg és néhány más ország milyen adó-mézesmadzagokkal édesgeti magához a nagy multinacionális cégeket, effektíve megkímélve őket attól, hogy más tagállamokban az ott szerzett profitjuk után adózzanak.
A vizsgálóbizottság a 10 hónap alatt 14 ülést tartott, több mint negyven vendéget hallgatott meg és hat országban (Luxemburgban, Belgiumban, Hollandiában, Írországban, Nagy-Britanniában és Svájcban) a helyszínen tájékozódott a világszerte nagy vihart kavart adó-különmegállapodásokról. A német szociáldemokrata képviselő szerint egyik országban sem cáfolták a trükkös adómódszerek létezését. Ellenkezőleg, bizonyos esetekben teljesen nyíltan űzték ezt a praktikát, nagy dobra verve a kedvezményeket a cégek számára.
Elisa Ferreira kedden újságírókkal találkozva úgy vélekedett, hogy a belső piacon normális esetben a cégek versenyeznek egymással, jelen esetben azonban a tagállamok szipkázzák el különböző adótrükkökkel egymástól a befektetőket. A szocialista párti jelentéstevő szerint egyes cégek adófizetés kötelezettsége alól történő mentesítése állami támogatással ér fel, éppen ezért a képviselők a speciális bizottságban és a gazdasági szakbizottságban október 15-én szavazásra bocsátandó jelentésben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy módosítsa az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat.
A jelentéstevő és kollégái szükségesnek tartják, hogy a multinacionális társaságoknak minimum egyszer adózniuk kelljen a nyereség után (forrásadó levonásával), mert a jelenlegi viszonyok között olyan is előfordul, hogy kétszer is megússzák az adó befizetését. Először Európában, utána pedig esetenként azokban az adóparadicsomokban, ahová a profitjukat különböző jogcímek alapján tovább utalják. Hollandia például a képviselők szerint valóságos ablakként funkcionál Bermuda és más adóparadicsomok felé, lehetővé téve azt, hogy a cégprofitot jogdíjak formájában, kétoldalú szerződések alapján „kivigyék” Európából.
„Jelenleg kettős adó be nem fizetés van. Hagyjuk elvinni Európából a teljes profitot” – húzza alá a portugál szocialista raportőr.
A Luxleaks-hez hasonló esetek megelőzésére a speciális vizsgálóbizottság jelentése egy sor intézkedést javasol. A képviselők mindenekelőtt európai szinten szeretnék definiálni az úgynevezett ártalmas adógyakorlatokat, ideértve a kormányok és multik által kötött külön megállapodásokat, amelyek körül teljes transzparenciát követelnek.
Az EP automatikus információcserét sürget az összes meglévő adókedvezményről, és azt szeretné, ha az információcsere az Európai Bizottságon keresztül történne, amely egyfajta platformként működne, rálátással bírva az egész rendszerre.
A jelentés azt is szorgalmazza, hogy európai szinten határozzák meg, mi tekinthető adóparadicsomnak, és megfelelő szankciókkal sújtsák azokat a tagországokat, amelyek ezekkel együttműködnek vagy üzletelnek.
A parlamenti képviselők elé kerülő szöveg a közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) elfogadásáért is síkra száll, és azt szeretné, ha a Bizottság által javasolt kétszakaszos modellben (kezdetben nem lenne konszolidált az adóalap) kijelölnék, mikor kerülne sor a második szakaszra való áttérésre.
Elisa Ferreira jelentéstevő és kollégái még ezen is túlmennének és a hozzáadott érték-adóhoz hasonlóan minimális és maximális társasági adóalapot sürgetnek uniós szinten. Hozzátéve, hogy nem elég önmagukban a kulcsokat meghatározni, hiszen hiábavaló az egész, ha országról országra nagyok az eltérések az adóalapban. Ezért tényleges minimális társasági adókulcsban gondolkoznak, amit a CCCTB-vel is részben szavatolni lehetne. nevük mellőzését kérő források arra hívják fel a figyelmet, hogy szakértők szerint 10 százalékos társasági adókulcs alatt már adóparadicsomról lehet beszélni.
A tervek között szerepel még az országonkénti jelentési kötelezettség előírása a multinacionális társaságok számára, hogy meg lehessen állapítani, melyik országban milyen bevételük keletkezik és ezután mennyi adót fizetnek. A Tanácsban ugyanakkor hírek szerint Németország, Olaszország és Spanyolország is blokkolja az előrehaladást ebben a témában.
A képviselők többsége megtagadná a belépést az Európai Parlament épületébe azon multinacionális cégek lobbistáinak, amelyek megtagadták az együttműködést az EP vizsgálóbizottságával. „Vizsgáljuk az eljárásokat, hogy el lehet-e távolítani ezeket a cégeket az EU lobbi-regiszteréből. A jogi bizottságot pedig felkértük, hogy vizsgálja felül a regisztrált lobbistákra vonatkozó kritériumokat” – jelentette ki a portugál jelentéstevő. Úgy tudni, hogy a pártcsoportok közül egyedül a brit konzervatívokat és a lengyel Jog és Igazság Pártját is a sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nem támogatják a szankciókat.
forrás: adozona.hu
