A kiskereskedelemben tilos a vasárnapi munkavégzés, eltekintve a kivételektől. Ezekkel összefüggésben március 27-étől ismét módosult a munka törvénykönyve. Összefoglaltuk a vasárnapi munkavégzés és pótlék szabályait.
A vasárnapi pótlék rendeltetése, hogy azok a munkavállalók, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben, valamiféle kompenzációban részesüljenek. Ebből adódóan azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából fakad, nem jogosultak pótlékra. Annak természetesen nincs akadálya, hogy kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján a dolgozó jogosult legyen bérpótlékra.
Vasárnapra rendes munkaidő
– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
– az idényjelleggel,
– a megszakítás nélkül,
– a több műszakos tevékenység keretében,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
– társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
– külföldön történő munkavégzés során,
– a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A fenti esetek közül bérpótlék abban az esetben jár, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kizárólag azért osztható be, mert a foglalkoztatására több műszakos tevékenység keretében kerül sor, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál kerül sor az alkalmazására.
A fent jelzett „kizárólag” feltétel azért lényeges, mert ha bármely más eset alapján elrendelhető a vasárnapi munkavégzés, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. A vasárnapi pótlék mértéke 50 százalék.
Az Mt. módosított, 140.§ (2) bekezdése szerint:
a fentieken túlmenően további ötven százalék vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, akit, vagy akinek a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti vasárnapon, – a Kszvmtv. 5–6. §-a szerinti üzletek kivételével – a Kszvmtv. hatálya alá tartozó
a) kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletben, vagy
b) a Kertv. 6. § (1a)–(1b) bekezdése szerinti üzletben
a munkáltató rendes munkaidőben történő munkavégzésre oszt be, vagy rendkívüli munkavégzést rendel el.
A (3) bekezdés alapján:
a (2) bekezdés szerint jár a vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerinti üzletben a Kszvmtv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti napon vasárnap végez munkát.
Ennek megértéséhez érdemes felidéznünk azt a főszabályt, miszerint az üzlet:
– kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthat nyitva,
– vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.
Kivétel ez alól többek között a fent hivatkozott, Kszvmtv. 4.§ (1) bekezdés a) és c) pontja, mely alapján az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak.
Az Mt. által hivatkozott Kszvmtv. 5–6. §-ai szerinti üzletek az alábbiakat jelentik:
– A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat.
– Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat.
– A sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.
– Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira – különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire – tekintettel az üzletek nyitva tartására a törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat.
– Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárvatartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.
A Kertv. 6. § (1a)–(1b) bekezdése szerinti üzletek az alábbiak:
– Az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül.
– Az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül.
A törvényi rendelkezés alapján abban az esetben, ha a munkavállaló december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra között a fentiekben meghatározott üzletben munkát végez, és ezek a napok az adott naptári évben vasárnapra esnek (idén ez a feltétel nem teljesül), szintén jogosult bérpótlékra.