Már idén törvényben biztosítanák, hogy havonta két szabad hétvégéjük legyen a kiskereskedelemben foglalkoztatott munkavállalóknak, emellett a vasárnapi munkavégzésért a jelenlegi 50 helyett 100 százalékos bérpótlék járhat – értesült a Magyar Idők.
A Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium kereskedelempolitikai csomagjában lévő munkavállalókat érintő javaslatokról hétfőn kezdődnek az egyeztetések.
Jövő hét első napján egyeztetnek a munkavállalói érdekképviseletekkel a kormány képviselői azokról a dolgozókat érintő javaslatokról, amelyek a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös kereskedelempolitikai csomagjában szerepelnek – tudta meg lapunk. A megbeszélésen – melyre a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete is hivatalos – a kötelező vasárnapi munkavégzés tilalmának eltörlése után rendezetlen maradt pihenőidő, továbbá a vasárnapi munkavégzésért fizetendő bérpótlék kérdése lesz napirenden.
Úgy tudjuk, a kormány szándéka az, hogy még az idén törvényben rögzítsék, hogy a kereskedőknek havonta két teljes szabad hétvégét kell biztosítaniuk bolti alkalmazottaiknak. Ezzel megakadályoznák a jövőben, hogy a vasárnapi boltzár eltörlésével ellenőrizetlenné vált hétvégi munkavégzés során olyan kiszolgáltatott helyzetben legyenek a dolgozók, mely a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatban jelenleg mindennaposnak mondható.
Az intézkedés nem csupán a nagy áruházláncokra, hanem valamennyi kiskereskedelmi vállalkozásra érvényes lesz – a statisztikák szerint közel 370 ezer foglalkoztatottról van szó, akik közül a nagyobb üzletekben 190 ezren dolgoznak. A Magyar Idők úgy tudja, a kereskedelempolitikai javaslatcsomagban egyetlen lépés sem szól a cégek működésének korlátozásáról, vagyis például nem kerül ismét napirendre a kötelező boltbezárás, ahogy olyan adóterheket sem rónának a nagyvállalatok nyakába, amelyek az uniós szabályok szerint megkülönböztetőek lennének vagy korlátoznák a letelepedés szabadságát.
Megerősítette ezt csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a Kormányinfón azt közölte, már több alkalommal tárgyaltak egy olyan intézkedéscsomagról, mely a fogyasztók és a munkavállalók védelmét hivatott biztosítani és abban már működő nyugati modellekre épült elképzelések szerepelnek, szemben az ellenzéki sajtó azon állításával, hogy ismét a külföldi cégek ellehetetlenítése volna a kormány szándéka a hazai vállalkozások javára. – Nem a multik megsarcolása a fő csapásirány, hanem elsősorban a munkavállalók érdeke és a fogyasztóvédelem volt szem előtt a javaslat kidolgozásakor, az ebből születő intézkedések valamennyi piaci szereplő számára kötelezőek lesznek – fogalmazott a kancelláriaminiszter. Hangsúlyozta, a fogyasztók és a szakmai szövetségek felé is konzultációra bocsátják a két tárca kompromisszumos javaslatait tartalmazó munkaanyagot, mely mostanra eltér attól, amelyet az Index.hu portál szerdán kiszivárogtatott.
Lázár felidézte, hogy a V4-ek közös szabályozási javaslatát kiváltó élelmiszerbotrány is rávilágított arra, szükségesek olyan állami lépések is, amelyek biztosítják, hogy a jövőben a hazai fogyasztók pontosan tisztában legyenek azzal, mit vásárolnak a pénzükért. A tervezett szabályozási csomag egyik része ezzel kapcsolatos, a másik része viszont kifejezetten a munkavállalók, illetve a fogyasztók érdekeit védené – utóbbi szempontok ugyanis fontosabbak a nagyvállalatok profitjánál.
Lázár János szólt arról az elképzelésről is, miszerint a jövőben nagyobb szerepvállalást várnának a nagyáruházaktól a környezetterhelés mérséklésében. Így például csökkentenék a hipermarketek köré épült parkolóhelyek arányát, melyek miatt az építéskor jelentős zöldfelületek szűntek meg, vagy cserébe elvárhatják, hogy a vállalatok további zöldterületek kialakításában vegyenek részt. Lázár határozottan cáfolta az Index.hu azon állítását is, miszerint a kereskedelempolitikai csomag részeként megadóztatnák vagy megszüntetnék az áruházláncok ingyenes buszjáratait.
Azt ugyanakkor tervezik, hogy szabályozzák az olyan értékesítési formákat, amikor jellemzően a boltban tömegesen, kicsomagolás nélkül, raklapokról kínálják az árucikket. Mint mondta, ez nem szolgálja a fogyasztók érdekeit, hiszen nem tudnak teljes körűen tájékozódni a megvásárolni kívánt termékről. – A javaslatokból az egyeztetések után születő intézkedések nem indokolják, hogy a kereskedők áremelésekkel reagáljanak az új szabályokra – summázta a tárcavezető.
forrás: magyaridok.hu
