Nem nőtt a foglalkoztatás a boltokban, hiába emelték az eladók bérét 9 százalékkal és hiába nyúlt meg a nyitvatartási idő a vasárnappal. A kereskedelemben a munkaerőhiány öt év alatt közel az ötszörösére ugrott.
A Központi Statisztikai Hivatal kétféle mutatóval méri a munkaerőpiacon a létszámot. Az egyik a foglalkoztatottak száma, amiben az összes alkalmazott, egyéni vállalkozó, munkát végző tulajdonos, segítő családtag benne van, mindenki, aki legalább egy órát dolgozott a mérési időszakban. Ez a legfontosabb létszámmutató, hiszen ebben minden boltban ügyködő foglalkoztatott benne van. A másik mutató a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál méri az alkalmazottak létszámát. Ez nyilván egy kisebb foglalkoztatotti körre kiterjedő adat – írja a Blokkk.com.
A KSH legfrissebb adatai szerint az égvilágon semmit sem enyhült a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, hiszen a legfontosabb foglalkoztatási mutató szerint egy fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest, miközben a betöltetlen álláshelyek száma szépen gyarapodott. A vasárnapi nyitás is azért nagyobb létszámot igényelt volna, de hát az ágazat egészének szintjén ennek nincs nyoma.
Hozzátartozik persze a képhez az is, hogy 2016. első félévében több mint kétezer bolt végleg bezárt, de hát ezek kisboltok voltak, így nem sok lendületet kaphatott innen a létszám.
A korábbi években a foglalkoztatás szintje részben a kiskereskedelmi forgalom növekedésének, részben pedig – 2014-ben és 2015-ben – az online kasszák bevezetésének hatására emelkedett (az online kassza nem csak a nyugtaadást, hanem a bejelentett foglalkoztatást is felfelé nyomta).
A nagyobb boltokban nőtt, de nagyon keveset a létszám
A négy főnél nagyobb boltokban csekély mértékben emelkedett a létszám 2016-ban, de hát ennek a növekedési üteme 3 százalék alatt maradt. A fizikai dolgozóknál rosszabb a helyzet, mivel ott a növekedési ütem a 2 százalékhoz esik közelebb, nem a három százalékhoz.
Első pillantásra furcsa módon a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma csökkent az elmúlt időszakban, pedig a nagyáruházak keresik őket. Világszerte is megfigyelhető, hogy a hullámzó látogatottságú szolgáltatói területeken jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás. Feltehetően a közepes és kisebb boltokban az alkalmazottaknak állt a zászló és kevesebb pénzért bizonyára nem szívesen részmunkaidőztek, ráadásul megtehették, hogy a munkaerőhiány közepette többet alkudozzanak a foglalkoztatásukról. A legtöbb bért fizető diszkontok azért még arra is ügyelnek, hogy náluk hat óra alatt is sokat lehessen keresni.
Ennyi pénzért boltban dolgozni?
Ennyire futja, alighanem, hiszen a bért valamiből ki is kell fizetni, mégpedig a bevételből. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9 százalékos emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.
2017-ben a minimálbérek kötelező – nem is akármilyen mértékű – emelése minden bizonnyal megdobja a béreket, de az árakat is némileg és előreláthatóan lesznek boltbezárások is. A munkaerőhiány talán kevésbé lesz feszítő erejű, de még jó darabig kínozni fogja – nem csak – a boltokat. Ausztriában, Németországban három-négyszeres bért is fizetnek az eladóknak. Persze, nem akar mindenki ajtóstól rohanni a határnak, de további béremelés nélkül nehéz túlélni a munkaerőhiányt. Még jó néhány esztendeig.
forrás: penzcentrum.hu