A magyar munkavállalók – és különösen a kereskedelmi láncoknál dolgozók – alul vannak fizetve nyugat-európai társaikhoz képest. A legtöbb végzettséggel nem rendelkező áruházi dolgozó a minimálbért, vagy azt éppen csak meghaladó fizetést kap havonta.
Henry Ford még úgy vélte, jól meg kell fizetnie a munkásait, hogy akár megengedhessék maguknak annak a kocsinak a megvételét is, amit összeállítottak a gyártósoron. A munkabért nem költségként, hanem a profit megosztásaként fogta fel. Ugyanis – bár a magasabb fizetések rövid távon költségként jelentkeztek Fordnál – a megnövekedett fogyasztásnak köszönhetően vagyona is gyarapodott és a gazdaság is bővült.
Az Economist cikke szerint a bérből és fizetésből élők világszerte vesztésre állnak a tőketulajdonosokkal szemben.
Az érték, amit egy dolgozó ember Magyarországon termel, megháromszorozódott 40 év alatt (1970 és 2010 között), ezzel szemben az a pénz, amit minden hónap végén a kezünkbe kapunk, csak 28 százalékkal lett több. Amerikában pedig úgy duplázódott meg a megtermelt jövedelem, hogy az átlagos bérből élő jövedelme alig növekedett.
A magyar munkavállalók a nyugat-európaiakkal szemben alul vannak fizetve, különösen a kereskedelmi láncoknál dolgozók – mondta el az M1 Summa című magazinműsorában György László közgazdász, hozzátéve: míg nálunk az árbevételük 6 százalékát fizetik ki a kereskedelmi láncok munkabérekre, addig a fejlett nyugaton esetenként a 12-14 százalékát.
Az, hogy mekkora a dolgozók fizetése, függ attól, hogy milyen munkát végeznek és attól is, hogy a munkaadó a dolgozó által létrehozott érték mekkora részét osztja vissza pénz formájában.
Számos vállalkozás nem túl bőkezű a béreket tekintve. A legtöbb végzettséggel nem rendelkező áruházi dolgozó a minimálbért vagy éppen csak a minimálbér feletti összeget keresi meg havonta.
„Az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya. Ez azt jelenti, hogy a minimálbért lehetne növelni, ami hatással lenne a bérnövekedésre is” – fűzte hozzá György László.
A kormány idén 5,7 százalékkal emelte a minimálbért, ami jelenleg havibér esetén bruttó 111 ezer forint, hetibér esetén bruttó 25 ezer 550 forint, napibér esetén bruttó 5110 forint, órabér esetén pedig bruttó 639 forint.
György László közgazdász – Fotó: M1/Summa
Szakértők szerint a vállalatoknál dolgozók alacsony bérezése tovább súlyosbítja az elvándorlás problémáját. Az egyetlen dolog, ami itthon tartaná a magyar munkavállalókat, egy béremelés lenne, amit elsősorban a munkaadóknak kellene meglépniük.
Ha azonban a profitmaximalizálás érdekében a cégek nem hajlanak a fizetések emelésére, a kormánynak is van egy hatékony eszköz a kezében. Amennyiben tovább emelnének a minimálbéren, azzal a nagyvállalatok tulajdonosait és menedzsmentjét is arra késztetik, hogy méltányosabban osztozzanak a profiton a dolgozókkal.
Minden összefügg mindennel
„Vagyis a munkaadóknál pattog a labda, de ha valaki elkezdi emelni a béreket, akkor hátrányba kerül a többivel szemben, aki nem emeli. Itt jöhet képbe a kormány gazdaságpolitikája, amely megkövetelheti a munkaadóktól, hogy emeljenek a béreken. Ezt a minimálbér-emelésen keresztül tudja megtenni” – magyarázta a közgazdász.
Ez azonban nem csak a munkavállalóknak, hanem a munkaadóknak is kedvez, hiszen a megemelkedett bérekből növekedhet a fogyasztás és ennek köszönhetően bővülhet a gazdaság is: az emberek sokkal több olyan terméket tudnak vásárolni, amit a munkaadók gyáraiban előállítanak, vagy amilyen szolgáltatásokat nyújtanak – hívta fel a figyelmet György László.
Szakértők szerint problémát jelent az is, hogy Nyugat-Európával szemben, a kelet-közép-európai régióban nem alakult ki erős képviselete a munkavállalóknak.
A közgazdász szerint Nyugat-Európában létezik egy organikusan fejlődő szakszervezeti háttér, ami kevésbé politika-közeli, mint ami Magyarországon volt a gazdasági transzformáció, a politikai rendszerváltoztatás előtt.
forrás: hirado.hu
