Miközben megszellőztette a sajtó a Tesco kivonulási szándékát, a munkaerőhiány a tetőfokára hágott.
A legnagyobb kiskereskedelemi láncok három-ötezer dolgozót tudnánk azonnal felvenni. Ám hazánkban a kiskereskedelemnek rossz a híre. Tokár Péter, a TESK csoport ügyvezető igazgatója úgy látja, fel kellene hozni a szakma presztízsét egy magasabb szintre: versenyképes bérekkel, dolgozói megbecsüléssel (ehhez kellenek a megfelelő vezetők is), és a munkáltatói arculatok helyreállításával. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete nettó 200 ezer forintos fizetésért küzd.
Több száz dolgozónak kellett új munka után néznie tavaly februárban, amikor a Tesco bejelentette, 13 áruházát bezárja országszerte. Most pedig arról lehet olvasni a sajtóban, hogy egy éven belül megszüntetik az áruházlánc budaörsi központját, ahonnan a teljes magyarországi hálózat operatív irányítása zajlik. Sajtóértesülés szerint eladásra készítik fel a magyar kiskereskedelem legnagyobb piaci szereplőjét.
A cég cáfolta a lap állításait. “A Tesco nem tervezi a budaörsi központi iroda megszüntetését, bezárását.” Ahogy a közleményükben fogalmaznak: Korábban már többször hangsúlyoztuk, hogy a Tesco Cégcsoport átalakítását célzó portfólió-átvizsgálás befejeződött. Dave Lewis, a Tesco csoport vezérigazgatója júniusban ismételten megerősítette, hogy a Tesco elkötelezett a Közép-európai, ezen belül a magyar vállalat jövőbeni fejlesztése mellett.
Ha a Tesco ki is vonul hazánkból, egyszerűn átveszi egy másik cég az áruházakat
A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja, ha a Tesco ki is vonul hazánkból, valószínűleg átadja egy másik hipermarketeket működtető láncnak az áruházait. De úgy véli, a Tesco a legnagyobb áruforgalmat lebonyolító üzletlánc, a kivonulása nem lehet aktuális. Ha mégis így döntenek, annak az lehet az oka szerinte, hogy Nyugat-Európában és Angliában nem nyereséges a vállalat, és az ott található üzletláncait kívánja feltőkésíteni.
“Lehet, hogy a kelet-európai üzletláncok közül valamelyiket eladja, de nem biztos, hogy magyarországit, ezt még nem tudjuk pontosan melyiket. Ez lehetséges, de ez nem azt jelenti,hogy be fog zárni, hanem tovább fog működni más név alatt, valami más üzletláncban, óriási bevételekről van itt szó” – mondta Fischer Sándor, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az iparkamara megyei elnöke és a munkaerő-piaci szakemberek is úgy látják, ha valóban kivonul a brit kereskedelmi lánc, dolgozóknak aggódniuk biztosan nem kell, munkájuk biztosan lesz. Más cégek foglalkoztatják tovább őket.
“Ha eladják a céget, az nem azt jelenti hogy megszűnnek az áruházak, nem zárják azokat be, hanem átveszi egy másik cég. Miként Cora-áruházakból Auchan lett, a Match csemegéből pedig CBA. Ez ilyen egyszerű. Tehát én is azt mondom, hogy ha ez megtörténne, a kereskedelemi dolgozóknak nem kell aggódniuk, lesz munkahelyük” – mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor nem gondolja, hogy kivonulna a Tesco. Hozzátette: az anyavállalatnak két éve Angliában likviditási problémái voltak, 44 boltot zártak be. Nemrég bejelentették, hogy 35 ezer dolgozó munkavállaló munkaviszonyát szüntetik meg, csak azt nem tudni, hogy mely országokban.
Tokár Péter, a humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó TESK csoport ügyvezető igazgatója sem hiszi, hogy egy Tesco méretű cég kivonulna Magyarországról. “Ez senkinek sem lenne túl jó és üzletileg sem egy túl bölcs döntés, ha már van itt egy közel ezer milliárd Ft-os forgalmú cég 20 ezer alkalmazottal. Ami történhet , hogy egy befektető vagy más kiskereskedelmi lánc megvásárolja őket, és mondjuk jövőre már nem a Tesco-ba járunk vásárolni, hanem a Walmartba. Így nem gondolom, hogy bárkinek is attól kellene tartania, hogy állás után kell néznie” – erősítette meg az előzőek véleményét a szakember.
Hatalmas a munkaerőhiány a kiskereskedelem területén
És miközben megszellőztette a sajtó a Tesco kivonulási szándékát, a munkaerőhiány a tetőfokára hágott a cégnél és a többi kiskereskedelmi láncnál. A legnagyobb kiskereskedelemi láncok három-ötezer dolgozót tudnánk azonnal felvenni.
A szakemberek hiánya miatt több vállalat kénytelen volt emelni az évek óta nyomott béreken. A Tesconál a bérfejlesztési sorozat január elsején kezdődött a minimálbér emelésével. Ez a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkenését figyelembe véve 5,7 százalékos reálbér-emelkedést eredményezett. Ezután jött júliusban az átlagosan 15 százalékos fizetésemelés a Tesco áruházakban, ennek nyomán a szakmunkás-bérminimumért foglalkoztatott munkavállalók bruttó bére országszerte 143 700 forintra emelkedett az addigi 129 ezerről. Jelentős volt ugyanakkor a szórás, a foglalkoztatottak legalább 11 és legfeljebb 24 százalék közötti béremelésben részesültek.
A szakszervezetek pedig most azért tárgyalnak a menedzsmenttel, hogy a béremelés folytatódjon. Ha ez valóban megvalósul, a 16 ezer alkalmazott fizetése átlagosan 30 ezer forinttal emelkedik a tavalyihoz képest – írta a Magyar Nemzet még augusztus elején.
A béremelés harmadik lépcsőjének lényege a júliusi változtatások átstrukturálását jelenti. A második fél évtől ugyanis minden dolgozó annak függvényében keres, mennyi ideje van az üzletláncnál, és milyen beosztásban dolgozik. Ez azonban olyan jövedelemkülönbségekhez vezetett, hogy a cég központi gyáli raktárában nem maradt elég dolgozó, így nem tudták összekészíteni az üzletekbe kiszállítandó árucsomagokat s ennek eredményeként helyenként már üres polcokkal találkoztak a vásárlók néhány áruházban. Erről még a Népszabadság számolt be. A lap szerint a nyár közepén is legalább 30 százalékkal több munkavállalóra lett volna szükség ahhoz, hogy az összes üzletet ellássák áruval. Állítólag a cég kölcsön- munkaerővel próbálta orvosolni a helyzetet, ám ez újabb forrása lett a bérfeszültségnek, mivel a beállósok többet kaptak, mint az állandó munkások.
Tokár Péter az előzőekre úgy reagált, a kölcsönzött munkaerő átmenetileg orvosolhatja a munkaerőhiányt, és szerinte természetes – vagy az kellene, hogy legyen -, hogy a kölcsönzött munkavállalók többet keresnek a cég állandó alkalmazottainál. Hiszen nagyobb a kiszolgáltatottságuk és nagyobb rugalmasságot várnak el tőlük, amiért több pénz jár. De ő úgy látja, nincs nagy különbség – 10 százalék már soknak lenne mondható – a kölcsönzötti és saját alkalmazotti bérek között. „Ráadásul a kölcsönző cégek sem arról híresek, hogy nagyon megbecsülnék a dolgozóikat, szóval ez duplán hátrányos helyzet, kölcsönzöttnek lenni egy kiskereskedelmi láncnál. Emiatt ide még nehezebb toborozni dolgozókat. Esélyes, hogy csak magasabb bérrel vállalják el a munkavállalók az ilyen munkákat – mondta.
Bubenkó Csaba a HR Portálnak megerősítette: valóban voltak ellátási problémák a Tesco-áruházakban, olyan nagy volt a munkaerőhiány a gyáli központban. Ezt további béremeléssel lehetne orvosolni a szakszervezet szerint. „15-20 százalékkal több dolgozóra lenne szükség és nettó 200 ezer forint fölé kellene emelni a béreket alaphangon. A KDFSZ több mint 50 százalékos béremelést szeretne elérni 3 év alatt” – mondta Bubenkó Csaba.
Rossz a munkáltatói arculatuk a kiskereskedelmi láncoknak
Tokár Péter szerint az a legnagyobb probléma, hogy hazánkban a kiskereskedelemnek rossz a híre. ”Mivel a kereskedelem – a fogyasztói, vásárlói szokások miatt – sajátságos szakma, sok kompromisszummal jár a dolgozók részéről, és mivel évek óta alulfizetett munkavállalókat foglalkoztatott, elveszítette a vonzerejét. Bekövetkezett a két legrosszabb dolog: kialakult a kép a fejekben, hogy a kiskereskedelem rosszul fizet, és a munka sajátosságai (időbeosztás, munkaterhelés, az emberek kezelése stb.) miatt kifejezetten rossz lett ezen cégek munkáltatói arculata” – fejtette ki a TESK csoport ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint az első lépés, amit a szakszervezetek is követelnek, hogy helyre kell tenni az itt foglalkoztatott szakmák bérezését. Miként portálunk is beszámolt róla, a Tesco is és a Lidl is emelte a béreket. „Nagy tévedés, ha azt gondoljuk, hogy nyomott bérekkel és demotivált dogozókkal sokra megyünk” – véli Tokár Péter.
Második lépésben pedig újra vonzóvá kellene tenni a szakmát, a kiskereskedelmet: ehhez kellenek programok, és kampányok, amelyek bemutatják a szakma szépségeit, vonzerejét, és újra kedvet csinálnak az embereknek ahhoz, hogy ide jöjjenek dolgozni. Harmadik lépésben pedig magát az egyes cégeket mint munkáltatókat kell vonzóvá tenni Tokár Péter szerint. Ám attól, mert ismert a cég neve (természetesen ez igaz – ki ne ismerné ezeket a láncokat), az nem lesz vonzó munkáltatóként – húzta alá a TESK csoport ügyvezető igazgatója.
„A munkáltatói arculat (employer branding) azt jelenti, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy milyen az adott cégnél dolgozni. Lehet, hogy oda jár valaki vásárolni (mert ez esik útba és van klubkártya meg kupon), de mint munkáltatóról lesújtó a véleménye” – emelte ki Tokár Péter.
A szakember tehát úgy látja, fel kellene hozni a szakma presztízsét egy magasabb szintre: versenyképes bérekkel, dolgozói megbecsüléssel (ehhez kellenek a megfelelő vezetők is), és a munkáltatói arculatok helyreállításával.
forrás: hrportal.hu
