A hétfői kudarc után ma sem sikerült egyezségre jutniuk a minimálbér emelésről a szociális partnereknek, ezért vélhetőleg a kormány szerdai ülésén születhet döntés a jövő évi legkisebb kötelező bérről – tudta meg a Magyar Idők.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ma ismét tárgyalta a minimálbér és garantált bérminimum jövő évi emelését, és bár már a hétfői tárgyaláson közeledtek valamelyest az álláspontok, de végül nem sikerült megállapodást kötni.
Eredménytelen tárgyalásra évtizedek óta nem volt példa, a megállapodásig hosszan elhúzódó tárgyalásokra annál inkább. Az idei év azonban több szempontból is különleges helyzetet teremtett a bértárgyalásokhoz: egyrészt már tavasszal elfogadta a kormány a 2016-os adótörvényeket és a költségvetést is, másrészt a bértárgyalásokat ehhez, de a szokott szeptemberi időponthoz képest is későn, október végén kezdték meg a felek. Ráadásul a szakszervezetek egész hosszan, a tárgyalások szinte utolsó pillanatáig ragaszkodtak az eredeti követeléseikhez – vagyis ahhoz, hogy a minimálbért 9, a garantált bérminimumot 13 százalékkal emeljék meg 2016-ban. Ebből először hétfőn engedtek: a minimálbér esetében bruttó 7, a szakmunkás bérminimum esetében pedig bruttó 7,4 százalékos emelést tartva szükségesnek. A munkaadók számára azonban továbbra is elfogadhatatlan volt a legutóbbi a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum 4,91 százalékos emelésénél nagyobb ugrás.
Az idei év a tekintetben is különleges, hogy egyezség híján az idén élhet először a kormány azzal az új Munka törvénykönyvében biztosított lehetőséggel, hogy saját hatáskörben döntsön a minimálbér emelés mértékéről. A munkaadói minimálbér emelési ajánlat már egészen közel volt ahhoz az öt százalékhoz, amit még a nyáron Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter említett egy kormányszóvivői tájékoztatón. A lehetséges emelés mértéke ugyancsak kérdéses, bár az kevéssé valószínű, hogy egy jelentősebb minimálbér emelés kedvéért módosítaná a már elfogadott 2016-os költségvetést a kabinet – márpedig erre a minimálbér szintjéhez kötött szociális juttatások és támogatások miatt előfordulhat, hogy szükség lenne.
Kérdés persze, hogy él-e ezzel a joggal a kabinet – tekintve, hogy a lakásáfával együtt benyújtott törvénymódosító javaslatok között szerepelt egy olyan is, amellyel meghosszabbítják a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) mandátumát. Erre azért van szükség, mert hivatalosan a kormány az NGTT-vel való konzultációt követően dönt és hirdeti ki a következő évi kötelező legkisebb béreket. Ez általában véve formalitás, mivel az NGTT elé már azok a javaslatok kerülnek, amelyekről előtte a VKF-ben megállapodtak a felek. Idén megfordulhat a menetrend ha már holnap dönt a kormány – és aztán egyeztet az NGTT-vel, bár az kevéssé valószínű, hogy a munkaadói, munkavállalói oldalak mellett a tudomány képviselői mellett az egyházakat és civil szervezeteket is soraiban tudó testület a kormányétól érdemben eltérő javaslatot tenne.
forrás: magyaridok.hu
