Többek között a magyar kormány intézkedéseivel indokolja a Tesco áruházlánc a nemzetközi piacokon idén elszenvedett óriási, ötvenszázalékos bevételcsökkenését, miközben elismerik, három év óta idén először hazánkban is emelkedtek az eladások. Forrásaink szerint továbbra is napirenden van az üzlethálózat karcsúsítása a kelet-közép-európai régióban
Továbbra is napirenden van a hazánkban veszteségesen működő Tesco üzletek bezárása a lánc angliai központjában, erről azonban csak a jelentősebb bevételeket ígérő év végi bevásárlási időszak után, a márciusig tartó üzleti év végén születhet döntés – értesült a Magyar Idők. Az üzletlánc folytatódó karcsúsítását az indokolhatja, hogy a vállalat a tavalyi, könyvelési botrányok miatt elszenvedett súlyos veszteségei után az idei év első felében is az előzetes várakozásokat jócskán meghaladó eredménycsökkenésről számolt be.
A legnagyobb brit kiskereskedelmi vállalat csoportszintű működési eredménye az augusztussal zárult hat hónapban mindössze 354 millió fontra (150 milliárd forintra) sikeredett, miközben tavaly még 779 millió font (330 milliárd forint) eredménnyel zárták ezt az időszakot.
Emlékezetes, a multinacionális vállalat évszázados történetének eddigi legrosszabb eredményével zárta 2014-et, ezért az új vezérigazgató, Dave Lewis már tavaly teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. A cég az év eleje óta 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet zárt be, és a múlt hónapban bejelentette, hogy eladja dél-koreai üzlethálózatát. Mint ismert, idehaza is lakat került 13 veszteséggel működő áruházra, miközben több költségcsökkentő intézkedést foganatosítottak.
A diszkontláncok által világszerte szorongatott hipermarket-hálózat globális veszteségeit most is a magyar kormány kereskedelempolitikai döntéseivel indokolta nemzetközi jelentésében. Úgy fogalmaznak, az idei eredménycsökkenés okai között szerepelnek részben a Magyarországon meghonosított törvényi változtatások is, köztük az üzletek vasárnapi zárva tartásáról intézkedő jogszabály, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedése. Igaz ugyan, hogy utóbbit be sem szedhette ebben az esztendőben a kormány, mivel a multik nyomására az Európai Bizottság eddig nem engedélyezte azt. Az érvelés amiatt is érdekes, mert a Tesco beszámolója szerint a külföldi érdekeltségek forgalma három év óta először nőtt az idén.
A Tesco dolgozóit nagyobb részben képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nem kívánt reagálni a Tesco indokaira, holott korábban többször szót emeltek a multiláncok üldöztetése ellen. Ennek részeként a korábban szocialista országgyűlési képviselőként is ismert Sáling József vezette KASZ decemberben részt vett a vasárnapi zárva tartás bevezetése miatt tiltakozó kormányellenes tüntetésen is. Arra a kérdésünkre, hogy elfogadják-e, ha a fentiekre hivatkozva nem emeli az egyre súlyosabb szakemberhiánnyal küzdő lánc a magyarok bérét, Sáling József azt közölte: a jövő évi bértárgyalásokra csak a jövő év nyarán kerül sor.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) ezzel szemben úgy nyilatkozott, a Tesco vezetői a belső kommunikációban, valamint a szakszervezeti egyeztetések során többször leszögezték, nem járt veszteséggel a vasárnapi pihenőnap bevezetése, sőt a külföldi érdekeltségekhez képest jól teljesít a magyar vonal. – A tisztességes béremelés azokban az időkben is elmaradt, amikor a vállalat szárnyalt, akkor azt mondták, új áruházak nyitására kell a pénz – idézte fel Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.
