Több munkavállalói érdekképviselet is nemtetszését fejezte ki a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulását illetően. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete mellett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés sem tartja elégségesnek, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba.
Mindkét szakszervezet úgy véli, valódi és átgondolt reformra van szükség a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében.
A 40+ nem nyújt megoldást, mert munkakörönként kellene megvizsgálni, hogy ki hány év aktív munkaviszonyt bír el – állítja Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke. – A korkedvezmény 40 éves munkaviszonyhoz kötése semmilyen javulást nem hoz azon munkavállalók helyzetében, akiknek a munkaképessége, egészségi állapota 20-25-35 év munkaviszony után romlott meg visszafordíthatatlan módon – mutatott rá az érdekvédők vezetője, aki szerint ebben az esetben az jelenthetne megoldást, ha 20 év munkavégzés után ezek az emberek átképzésen vehetnének részt, és más munkakörben dolgozhatnának. Bubenkó Csaba szerint a fizikai munkát végzők körében 29-30 év a maximum. – Ezek az emberek nem tudnak 40 évig dolgozni, de a szociális rendszernek sem lesznek részei, így nem lesz jövedelmük, és nem lesz szinte nyugdíjuk sem – tette hozzá. Az elnök emellett leszögezte: a lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni a népszavazással alátámasztani kívánt követelés megvalósításának rövid, közép- és hosszú távú hatásait a nyugdíjkasszára és a költségvetésre a már említett demográfiai, bevándorlási folyamatok figyelembevétele mellett, mert reális annak a veszélye, hogy a követelés végrehajtása éppen a legrászorultabb, nevezetesen a korábbi korkedvezményezetti körbe eső munkásokat fogja a leghátrányosabban érinteni.
Nem a KDFSZ az egyetlen érdekképviselet, amelyik kétségbe vonja a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulásának realitását. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetősége sem tartja elégségesnek a nyugdíjrendszer átalakítását úgy, hogy 40 év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba a munkavállalók. Véleményük szerint valódi és átgondolt reformra van szükség, amelynek egyik fontos kérdése természetesen, hogy a munkavállalók hány évesen, mennyi munkában töltött idő után mehetnek el nyugdíjba. Közleményük szerint egy rugalmas nyugdíjrendszer bevezetése három nyugdíjkorhatár kijelölésével elfogadható. Egyfelől, amikor valaki elegendő munkaviszony mellett, csökkentett javadalmazással, illetve általános nyugdíjkorhatár-megállapítással vonul nyugdíjba. Továbbá amikortól a munkavállalót egy olyan korhatár megállapításával nyugdíjazzák, amely bizonyos munkaköröknél kötelező. Mint írják: azon munkaköröknél, amelyeknél az átlagost meghaladó, állandó fizikai vagy pszichikai terhelést kell elviselni, ott vissza, vagy be kell vezetni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét a teljes nyugdíjösszeg mellett. Az ÉSZT szerint a nyugdíjjogosultság kiszámításánál a nappali szakképzésben és felsőoktatásban eltöltött éveket is figyelembe kell venni.
forrás: napigazdasag.hu
