Idénymunkáért hagyják el a boltokat

Nem elég az általános munkaerőhiány az áruházakban, a kereskedelemben dolgozókat a nyári szezonális munkalehetőségek is elcsábítják a boltokból, mert például turisztikai állásokban több pénzt kereshetnek és több a szabadidejük — tudta meg lapunk. A szakszervezet szerint ősszel elengedhetetlen lesz, hogy konkrét megoldásokat keressenek a piaci szereplők, máskülönben az év végére komoly fennakadások lehetnek az ellátási láncban.

Kritikussá kezd válni a munkaerő­hiány a boltokban, noha érezhető, hogy a nyári szabadságok miatt egyes területeken visszafogottabbak a lakossági beruházások. Azonban bizonyos jobban fizető szezonális munkák – például a nyári turisztikai álláslehetőségek – sokakat elcsábítanak a kereskedelemből, az agyonhajszolt dolgozóknak ugyanis a jellemzően 15-20 ezer forintos átlagos napidíj vonzóbb egy üdülőövezeti pihenőhelyen, mint a versenyszféra béreitől havonta átlagosan 25-30 ezer forinttal elmaradó áruházi fizetés – értesült a Magyar Nemzet.

Szakszervezeti körökből megtudtuk: mivel a szabadságokat is inkább a nyári időszakban adják ki a kereskedelmi cégek, mint a hagyományosan nagyon erős karácsonyi időszakban, a fokozódó fluktuáció miatt a szokásosnál is nagyobb feladatot jelent megszervezni a napi munka ellátását az üzletekben és a raktárakban. Nem ritka, hogy a 12 órás műszak helyett 15 órát kell dolgozniuk az áruházi beosztottaknak, úgy, hogy nem tudják kivenni a munkaközi szüneteket, mert kevesen vannak az adott munkára. Sőt, gyakran előfordul, hogy maguk a boltvezetők is beállnak egyes fizikai feladatok ellátására. Tipikus jelenséggé vált az is, hogy a délelőtti műszakon belül az egyébként két-három embernek való munkát órákon át egyetlen dolgozó kénytelen elvégezni, amíg megérkeznek az adott napra ugyancsak beosztott kollégák, akikből minden feladatkörben hiány van a magyar piacon. Gondot okoz a hét végi munkaszervezés is, mivel a túlhajszolt alkalmazottak elfáradnak az utolsó napokra, akikre még a gyakran cserélődő alkalmi munkavállalók betanítása is hárul.

– A kórosan kevés alkalmazott miatt több olyan munkaszervezési feladat jellemző az áruházakban, amelyek szembemennek a törvényi előírásokkal. Ha a munkaügyi hatóság alaposan megvizsgálná az egyes cégeknél kialakult gyakorlatot, szinte mindenütt találna visszásságokat – mondta lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Bubenkó Csaba felidézte: a szabályok szerint havonta egy szabad vasárnapot kell biztosítani a bolti alkalmazottaknak. Míg korábban, amikor megvolt a kellő létszám az áruházakban, mindenkinek jutott legalább egy teljes hétvége, amikor nem kellett dolgoznia, mára viszont ez gyakran elmarad, szombat-vasárnap helyett legfeljebb hétköznapra jut szabadnap, az sem meghatározott rendben, hanem attól függően, hogyan sikerül feltölteni a műszakokat.

– Nem is a hét végi munkával van a fő probléma, hanem azzal, hogy egész héten folyamatosan, kiszámíthatatlan rendben kell dolgozniuk az alkalmazottaknak. Nem véletlen, hogy sokan panaszkodnak, hogy túlterheltek, mert mindez a családi életük és az egészségük rovására megy, ráadásul ilyen munkarendben nagyon nehéz tervezni – mondta a szakszervezeti elnök. Bubenkó Csaba hozzátette: több cégtől jelezték azt, hogy egyes láncok hiá­ba kínálnak a versenytársakhoz képest is magasabb béreket, a tapasztalatok szerint ennek szintén az az ára, hogy egy dolgozónak a munkakörén kívül több feladatkörben kell helytállnia. Ennek tulajdoníthatóan a meglévő állománynak emberpróbáló feladat a napi működés. – Látható, hogy ezeknél a vállalatoknál ugyanakkora arányú a munkaerőhiány, mint a többinél – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, aki szerint elkerülhetetlen, hogy ősszel konkrét javaslatok szülessenek a munkaerő-problémák megoldására, máskülönben a magas élőmunkaigény miatt az év végére akadályokba ütközhet az ellátási lánc előírások szerinti működtetése Magyarországon.