Veszélyes munkahelyek: rengetegen mondanak le a milliós kártérítés lehetőségéről

Oszd meg ezt az esettanulmányt

Share on facebook

Féltik a munkahelyüket, nem ismerik a jogaikat, ezért gyakran belemennek méltánytalan megállapodásokba a dolgozók, amikor a munkahelyi rossz körülmények miatt megbetegednek, vagy üzemi baleset következtében maradandó egészségkárosodást szenvednek. A munkáltatók pedig persze kihasználják a dolgozóik jóhiszeműségét, tájékozatlanságát, visszaélnek a „hatalmi helyzetükkel”. Csakhogy amíg ez így megy, és nem állunk ki magunkért, nem lesz változás.

Anikó (37) egy kis üzemben dolgozik, ahol elektronikai berendezéseket, paneleket raknak össze. „Kábé húszan vagyunk, mind nők – meséli a kétgyermekes anyuka. – Van egy forrasztó és egy lakkozó részleg. Én a lakkozógép mellett dolgozom, az elkészült panelekre kell felkenni egy réteg lakkot. Hígítóval is érintkezem, kesztyűm van, de elszívó egyik üzemben sincs. A főnök szerint nem ártalmasabb a levegő, mint egy forgalmas utcán, ahol a kipufogógázt lélegezzük be. Mindenesetre nekem még jobb a helyzetem, mint azoknak a nőknek, akik forrasztanak.

Nem egy kolléganőmnek mentek már tönkre a fogai, van, amelyiknek több fogát is ki kellett húzni. A fogorvos szerint az óngőz nagyban hozzájárul ezekhez a problémákhoz. Azt sem értem, hogy a főnököm terhes felesége, aki egy hónap múlva szülni megy, miért dolgozik még mindig.
Nem hiszem, hogy ez a levegő jó hatással van a babára. Persze, tudom, fontos, hogy határidőre elkészüljön a megrendelt mennyiség, de talán nem minden áron” – mondja Anikó, aki nem akar sokáig az egészségre ártalmas körülmények között maradni. Azt tervezi, hogy amint másik munkalehetősége adódik a közelben, otthagyja az üzemet.

Sorra betegszenek meg a festőüzem mellett

„Öt éve dolgoztam a festőüzem mellett karbantartóként, amikor egyre erősebb légzőszervi panaszaim alakultak ki – meséli Zsolt (47), egy autóalkatrészeket gyártó cég alkalmazottja. Festékkeverők és pumpák javítását végezte akkoriban.

Köhögtem, aztán egyre kellemetlenebbül fulladtam. A háziorvos köhögéscsillapítót írt fel, de az állapotom csak még rosszabb lett. Elküldtek röntgenre. Addig nem gondoltam semmi rosszra, de a képalkotó orvos arcán láttam, hogy valami nagyon nincs rendben. Ő nem mondott semmit, csak, hogy el kéne végezni egy CT-vizsgálatot is. Az egész tüdőmet apró gyulladások borították.
Zsolt betegsége annyira agresszívvá vált, hogy a két vizsgálat között eltelt néhány nap alatt is látványosan megnőttek a foltok a tüdején.

„Befektettek a tüdőgyógyászatra, a diagnózis szarkoidózis volt. Azt mondták, jól gyógyítható betegség, mindenesetre négy évig kellett kortikoszteroidokat szednem. Az orvosom szerint egyértelmű volt az összefüggés a munkakörülmények és a kórképem között. Tíz hónapig voltam betegállományban. Amikor visszamentem elvégezték a munkaalkalmassági vizsgálatot, és kaptam másik helyet a cégen belül. Nem gondoltam rá, hogy pereljem a munkáltatómat, mert elég korrektek voltak velem. Amíg táppénzen voltam próbáltak kárpótolni, adtak továbbra fizetést is. Az új helyemen pedig továbbra is a veszélyességi pótléknak megfelelő összeget kapok, ami amúgy itt már nem járna. Szóval szerintem nem jártam rosszul.”

Zsolt évente kétszer jár kontrollra, két éve tünetmentes. Viszont a gyógyszerektől májkárosodást szenvedett és 51 százalékos csontritkulása lett. „Néhány napja tudtam meg, hogy a régi helyemen dolgozók közül megint megbetegedett valaki. És sajnos ő nem az első és valószínűleg nem is az utolsó. Az a probléma, hogy a karbantartóknak nem jár védőfelszerelés, pedig a az oldószerből felszabaduló gőzöket ők is belélegzik. Hiába vannak elszívók, ezek szerint sokkal hatékonyabb védekezésre lenne szükség.”

A területi munkavédelmi hatóságok nyilvántartása szerint 2011. és 2015. között 17.295-ről 21.088-ra emelkedett a munkahelyi balesetek száma. (Ezek a jelentett, hivatalos ügyek.) A legtöbb munkabaleset (2015-ben az országos mennyiség kb. 17 %-a) Budapesten történt. A leginkább érintett ágazatok: feldolgozóipar, szállítás, raktározás, kereskedelem, gépjárműjavítás. A leggyakoribbak: fertőző betegségek, légzőrendszeri megbetegedések, bőrbetegségek, mozgásszervi betegségek.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály
Alagútszindrómásak lettek a kezei

Edit (45) már régóta végez fizikai munkát, de csak néhány éve dolgozik olyan helyen, ahol nagyobb megterhelés éri a karjait, kezeit. „Nemrég műtötték meg mindkét kezemet, úgynevezett alagútszindróma miatt – meséli a háromgyerekes családanya. – Már évekkel ezelőtt is rendszeresen előfordult, hogy zsibbadt vagy fájt a kezem, olyankor kaptam rá kezelést, attól jobb is lett. Most viszont a szokásos kúra nem használt, sőt még erősebb lett a fájdalom és hideg, zsibbadt volt mindkét kezem, nem egyformán, a jobb egy kicsit rosszabb állapotban volt. A vizsgálatok közben gerincsérv gyanúja is felmerült, ezért beutaltak MR-vizsgálatra. Két hónapot vártam az időpontra, ott megerősítették a diagnózist, a gerincem felső szakaszán találtak sérvet. Azt is furcsállottam, hogy csak azt a részt nézték meg, pedig deréktájon is éreztem fájdalmat. Az orvos azt mondta, csak a felső szakaszra van TB-alapon lehetőség, a többi fizetős. Szóval ez a dolog még függőben maradt, a meglévő sérvvel meg egyelőre nem csinálnak semmit.” Edit kezeit néhány hónap különbséggel műtötték, több mint fél évig volt táppénzen, ami elég nagy kiesést jelentett a családnak.

„Nem egyértelmű, hogy a betegségem munkahelyi ártalom következménye, de elég valószínű, hogy a nagyobb megterhelés miatt alakult ki. Hallottam kezelőorvostól is, hogy az alagút szindrómát gyakran okozza a kéz és a csukló túlzott fizikai igénybevétele. Nem tudom, lehetne-e bizonyítani, hogy pont ettől a munkától alakult ki, hiszen voltak már hasonló gondjaim korábban. Ami biztos, hogy ennyire nagy igénybevételnek még sosem voltak kitéve a kezeim, a gerincem. Van, hogy napokig csomagolok négy-öt kilós alkatrészeket, szünet pedig alig van a nyolcórás műszak alatt. Úgy vagyok vele, hogy még mindig jobb itt, mint a gépsoron, szalag mellett kapkodni.”

Viszonylag sűrűn fordul elő baleset, sérülés a nagyvárosi, gépalkatrészeket gyártó üzemben, ezért 24 órás orvosi ügyeletet tartanak.

„Régen volt, hogy szinte minden műszakban vittek valakit hordágyon. Aztán csak azt láttuk, hogy kísérik vissza. És az is furcsa, hogy egyre kevesebb a férfi a sorokon. Leginkább csak műszakvezetők, főnökök vagy karbantartók vannak, akik pasik, ők szinte alig végeznek fizikai munkát. Mi nők, meg egész nap nagy súlyokat emelgetünk, üzemanyag-adagolókat, autópumpa-öntvényeket. Tulajdonképpen férfimunkát végzünk. Gyakran több ember munkáját is kénytelenek vagyunk megcsinálni, mert vannak, akiknek átmenetileg felmentésük van. Ilyenkor a pihenőnapunkon is nehéz munkát kell végeznünk. Az is bosszantó, hogy egyértelmű, hogy van pénz, hiszen, ha túlórázni kell, sokszor még külön autót is kiküldenek a vidéki dolgozókért. ”

Edit nem tervezi, hogy kártérítést igényel a munkáltatójától, biztos benne, hogy a cég jogászai fel vannak készülve ilyen esetekre.

Van egy kolléganőm, akinek korábban a véréből egyértelműen kimutatták azt a vegyi anyagot, ami az üzemben párolgott. Gyakran voltak légúti panaszai, azért ment orvoshoz. Aztán behívták üzemorvosi vizsgálatra, az itteni laboreredményei pedig érdekes módon rendben voltak. Nyilvánvaló volt, hogy így védik le magukat. Az ismerősöm pedig már ötven fölött van, esze ágába sincs pereskedni, félti a munkahelyét.
Vannak korrekt munkáltatók is

Egy hazai bútoráruház-lánc HR-munkatársától megtudtam, hogy náluk viszonylag gyakran, egy-két havonta fordulnak elő kisebb-nagyobb balesetek. „Minden esetben igyekszünk méltányosan, a törvényi előírásoknak megfelelően eljárni. Elég gyakoriak a targoncás balesetek, viszonylag gyakran van olyan, hogy ráhúzzák a lábukra a békát. Nagy súlyokat kell emelni, amitől meghúzódhat a derekuk, a hátuk. Ha megtörténik a baj, a munkavállalónak jelentenie kell, a jelentés alapján pedig készül egy baleseti napló. A körülmények kivizsgálását követően hivatalos jegyzőkönyvet állítunk ki, majd az áruház határozatban üzemi balesetként ismeri el a történteket. A határozat alapján pedig mindig teljes összegű táppénzt fizetünk, sőt a szükséges orvosi ellátást is térítjük.”

Néha persze előfordul, hogy egy-egy mozgásszervi probléma esetén nem bizonyítható a munkahelyi baleseti előzmény, például egy derék- vagy hátfájás esetén, de ezek a ritka esetek. „Ha a munkavállaló figyelmetlensége okozza a bajt, az is üzemi balesetként kezelendő, hiszen munkavégzés közben történt. Ha az udvaron megcsúszik, mert nincs felszórva, akkor is, hiszen a mi területünkön esett baja, a mi felelősségünk. De akkor is elismerjük a felelősséget, ha megbotlik, hiszen a vizsgálat során általában kiderül, hogy volt miben megbotlania. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de az áruháznak kötelessége minden olyan körülményt kiiktatni, amely bármilyen mértékben veszélyeztetheti a dolgozók egészségét.” A munkahely akkor is téríti a távolmaradást, a kezelést, ha a munkáltatókat hazafelé vagy munkába menet éri baleset. Az úti balesetekre 90 százalékos táppénz jár, viszont ilyenkor az ellátást vagy a kártérítést a terület karbantartásáért felelős személynek vagy cégnek kell kifizetnie.

Nincs kockázata a hivatalos eljárásnak

Dr. Ikanov Gábor ügyvéd másfél évtizede képvisel munkahelyi egészségkárosodást szenvedett munkavállalókat. Ahhoz képest, hogy ma Magyarországon milyen körülmények között dolgozik rengeteg ember, nagyon csekély azon munkavállalók száma, akik a problémát be is jelentik kivizsgálásra a hatóságnál. „Az a gond, hogy nálunk rettentő kevesen élnek a jogaikkal, nem tudatosak a munkavállalók, ellentétben mondjuk a nyugat-európai dolgozókkal – mondja az ügyvéd. – Pedig amíg a munkáltatók nincsenek presszionálva, addig a munkavédelmi követelmények sem lesznek betartva.

Nagyon sokan kiengednek a kezükből több millió forintos kártérítéseket. Nincs információjuk, nem ismerik a lehetőségeiket, talán félnek is. Mindez azért szomorú, mert éppen akkor kerülnének védettségbe, amikor »hivatalossá« válik az ügyük.
Hiszen gondoljunk csak bele: ha akkor bocsátanak el egy munkavállalót, amikor jogos igényét bíróságon érvényesíti, az nagyon átlátszó, abszolút öngól a cégnek. Másrészt pedig munkaügyi perekben megilleti a munkavállalókat a költségkedvezmény, mely egy kivételtől eltekintve minden pénzügyi nehézséget és kockázatot levesz a vállukról. Vagyis tulajdonképpen minimális vagy semmilyen kockázatot nem kell vállalnia a munkavállalónak.”

Az ügyvéd szerint nagyjából 30 ezer munkahelyi baleset történik hazánkban, de a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen a balesetek egy jelentős részét még mindig nem jegyzőkönyvezik. „Ráadásul a jegyzőkönyvezett baleseteknek is csak a 10-20 %-a kerül kifizetésre. Húsz százalékosnál súlyosabb egészségkárosodás esetén már 10 millió forint fölötti összegre lehet számítani (sérelemdíj, vagyoni károk). És sajnos nem is azzal szokott gond lenni, hogy nem nekünk adnak igazat, inkább azzal, hogy a kis cégek nem tudják kifizetni ezeket az összegeket. Maradnak a felszámolási eljárások, ott viszont már csak egy körben lehet érvényesíteni a kárigényt. A biztosítás megoldás lenne, de nagyon kevés foglalkoztató rendelkezik felelősségbiztosítással Magyarországon. Megjegyzem, hogy a felelősségbiztosítás is csak a munkahelyi balesetek után járó kártérítést fedezi, a foglalkozási megbetegedések után járót nem.”

Az egyszerűbb baleseti ügyek akár egy év alatt lezárulhatnak, megbetegedés esetén két-három évig is elhúzódhat az eljárás. „Foglalkozási megbetegedésből kevesebb van, hozzánk négy-öt ilyen eset fut be évente – avat be a szakember. – Általában peren kívül megegyezünk, hiszen a munkáltatók is tudják, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a folyamatos ellenőrzésekkel. Amellett, hogy kártérítésre kötelezik a vállalkozást, súlyos büntetéseket is kiróhatnak rájuk. Viszont az senkinek sem jó, ha az emberek olyan körülmények között dolgoznak, hogy rendszeresen megbetegednek. Sem a cégnek, sem a munkavállalóknak. Ezért lenne fontos, ha a dolgozók felvállalnák, hogy végigviszik az ügyeiket.”

Ha kialakult a betegség, amely jó eséllyel összefügg a munkahelyi körülményekkel, akkor a beteg, vagy annak orvosa is fordulhat a munkavédelmi hatósághoz, amely vizsgálat után határozatot hoz arról, hogy foglalkozási megbetegedésről van-e szó. Ezután a munkáltatónak adott esetben el kell ismernie a betegség üzemi jellegét, amelynek alapján a munkavállalót táppénz, járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitáció stb. illeti meg, ezen kívül kártérítést lehet igényelni.
Az ügyvéd hangsúlyozza, az egészségkárosodás megléte önmagában nem elégséges a kártérítéshez. A munkavállalónak bizonyítania kell tudni, hogy az a munkavégzésével áll úgynevezett okozati összefüggésben. Az okozati összefüggést általában bírósági vagy hatósági úton lehet igazolni, melyhez mindenképpen javasolt szakember segítségét igényelni.

Elfordultak a kiváló dolgozótól, amikor lerokkant

„Több, mint öt éve, hogy elestem éjjel az áruházi parkolóban, miközben szedtem össze a bevásárlókocsikat” – meséli Györgyi (53), akit egy ártalmatlannak tűnő munkahelyi baleset ültetett kerekesszékbe. Eladóként dolgozott egy tiszántúli szupermarketnél, de gyakran előfordult, hogy kiküldték bevásárló kocsikat begyűjteni. „Az áruház parkolójának kövezetében botlottam meg. Pár nappal később, amikor megvizsgáltak, kiderült, hogy ínszalag-szakadásom van. Előjegyeztek műtétre, de több mint két hónappal későbbre kaptam csak időpontot. Fájós lábbal is dolgoztam, még éjszakára is többször behívtak. A kollégák mondjuk rendesek voltak, sokat segítettek. Amikor a műtét után levették a gipszet, a lábam elkezdett balra fordulni és továbbra is nagyon fájt, de nem kaptam kezelést. Végül egy magánrendelésen tudtam meg, hogy nem volt elég erős a szalag, amit átvezettek a bokámon, ez okozza a deformitást. Akkor már fél éve szenvedtem, dolgozni pedig nem tudtam, ezért üzemi baleseti táppénzt kaptam. Az első műtét után fél évvel újra megoperáltak, de a fájdalmam sajnos továbbra sem csillapodott, sőt rosszabb lett.”

Györgyi egy év után jelentkezett munkára, de az üzemorvosa az állapota miatt nem engedte dolgozni. Azt tanácsolták neki, keressen ügyvédet, kérjen kártérítést. Elindult a hivatalos eljárás, a bíróság igazságügyi orvosszakértőhöz rendelte Györgyit, ahol először 8 százalékos károsodást állapítottak meg, majd többszöri fellebbezés után 40 százalékot kapott. „A munkáltatóm biztosítója ezt nem fogadta el, újabb vizsgálatra küldtek, de a diagnózis ugyanaz maradt, sőt, az orvos arra biztatott, hogy állapotromlási kártérítést igényeljek. Az ügyvédem továbbra sem tudott megegyezni a munkáltatómmal, miközben lezajlott a rokkantsági ellátásra vonatkozó igényem elbírálása. Több mint 70 százalékosan rokkantnak nyilvánítottak, azóta kapom a nyugdíjat, de elvileg jogosult lennék járadékra is, a nyugdíj és az egykori bérem különbözetének mértékében. Egyelőre ezt is elutasították és egy fillér kártérítést sem kaptam.”

Györgyi a hosszú küzdelembe, a rokkant létbe lelkileg is belebetegedett: depresszióval is kezelik. Mindkét lábában érelzáródások alakultak ki, sőt a bal lába három centivel rövidebb lett a baleset óta. „Itthon csak mankóval tudok közlekedni, egyébként mindenhová a kerekesszékemmel járok. Nem tart meg a lábam, segítség nélkül összerogyok. Fürödni, öltözködni sem tudok egyedül, még szerencse, hogy a családomra számíthatok. A legrosszabb az, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok dolgozni, hogy sokat vagyok egyedül. Én imádtam a munkámat, bármikor hívtak helyettesíteni, eldobtam mindent és mentem.” Györgyinek több kitüntetése is van, elismerték, amíg munkaképes volt, amíg éjjel –nappal robotolt, százezer nettóért egy szó nélkül. Amikor bajba került, elfordultak tőle. Pedig csak azt szeretné megkapni, ami törvényesen jár neki.

Az ügyvédem már szóban megállapodott a biztosítóval. Csak néhány milliót hajlandóak fizetni, ami nem sok, de már nem akarom tovább húzni a dolgot, eleget idegeskedtem miatta.
A munkabaleset- kivizsgálásokra az a jellemző, hogy a munkáltató (…) a sérülést szenvedett munkavállaló mulasztásainak feltárására fektette a hangsúlyt, a balesetvizsgálat a munkaeszközök, védőberendezések és a munkakörülmények szerepét egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen veszik figyelembe. A munkavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzése során szinte mindig megállapítható volt, hogy az eseményt nem vizsgálták teljes körűen, ezért a munkabaleseti jegyzőkönyv olyan adatokat tartalmazott, amelyek elfedték, csökkentették a munkáltatói felelősséget.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának 2015. évi jelentése
Ügyvéd nélkül esélytelenek a munkavállalók

Sajnos Györgyi esete nem egyedi: elég gyakran előfordul az évekig húzódó pereskedés, aminek a végén méltánytalanul kevés kártérítést tudnak kiharcolni a dolgozók, illetve azok jogi képviselői. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének tapasztalata szerint persze a cégek hozzáállása változó: vannak korrekt és kevésbé tisztességesen eljáró munkáltatók. „Ha kisebb balesetről van szó, amely a százszázalékos táppénzen túl nem jár további kártérítési kötelezettséggel, akkor általában nem szokott probléma lenni” – mondja Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.

„Amikor viszont elhúzódik a gyógyulás, esetleg maradandó egészségkárosodással jár a sérülés, sajnos elég sok esetben megpróbálnak kibújni a fizetési kötelezettség alól a munkáltatók. A nagyobb anyagi felelősségvállalás terhét különösen a kis cégek viselik nehezen. A tőkeerős, öt-tízezer főt foglalkoztató nagyvállalatok jelentős része ma már rendelkezik felelősségbiztosítással, vagyis ha bírósági úton kell rendezni az ügyet, a dolgozó vagy annak ügyvédje nem a munkáltatóval, hanem annak biztosítójával pereskedik. És addig nem is szokott nagy gond lenni, amíg a kárigények meg nem haladják az éves keretösszeget, amelyre a munkáltató szerződött adott biztosítóval. Ha viszont túl sok káreset van, nagyon kemény meccsekre és perekre lehet számítani, de rutinos, megfelelő rálátással bíró ügyvéd nélkül még előbbi esetben sincs sok esélye méltányos kifizetésre egy átlagos munkavállalónak.”

És sajnos a munkavállalóknak csak elenyésző része olyan szerencsés, hogy előnyös megállapodást kössön, a legtöbben nincsenek tisztában sem a munkaügyi-, sem az egészségügyi jogaikkal.

Az alacsony béren foglalkoztatott dolgozókat viszonylag könnyen megvezetik olyan összegekkel, amelyek a fizetésükhöz viszonyítva magasnak tűnhetnek, miközben sokkal többre lennének jogosultak – mondja a szakember.
– Ha egy százhúszezres nettó bért veszünk alapul, ahhoz képest soknak tűnhet az egy-másfél évnyi fizetésnek megfelelő kártérítési összeg, csakhogy az a tapasztalat, hogy nagyságrendekkel magasabb összegeket is megítél a bíróság még olyan esetekben is, amikor a sérülés nem jár maradandó egészségkárosodással.”

 

forrás: nlcafe.hu

Segítségre van szükséged?

Irj nekünk, mi segítünk!

Média
megjelenések

Horváth Ibolya

Bizalmi aktivista

Azért léptem be a a KDFSZ családjába mert azt tapasztaltam, hogy új helyzet és új feladatok megoldása vár rám. A dolgok előtt szeretek járni azért, hogy irányítója, és ne követője legyek az életemmel kapcsolatos eseményeknek.

Sok mindent hallottam tapasztaltam és ezért kerestem meg a szakszervezetet.
Mindig azt vallottam nem szégyen kérdezni és pótolni azt amit nem tud az ember. Fontos lett számomra, hogy ismerjem a jogaimat és tudjam milyen lehetőségeim vannak.

A KDFSZben fantasztikus embereket ismerhettem meg.Büszke vagyok a kitartásukra és a munkájukra.Örülök hogy tagja lehetek a bizalmi csapatnak.Köszönöm, hogy ez a csapat segített kiállni magamért.

Szűcsné Tóth Erzsébet

Bizalmi aktivista

2010-óta vagyok tagja a KDFSZnek s egyben a sárbogárdi Tesco áruház helyi szakszervezeti képviselője. Azért lettem a szakszervezet tagja, mert mifelénk vidéken nem könnyű munkát találni és sokszor állított az élet kihívások elé.

Úgy éreztem fontos, hogy ezeknek a kihívásoknak a nyertese legyek és egy olyan csapathoz csatlakoztam akikről azt hallottam helytálnak a kihívások során. Nem csalódtam.

Háromgyerekes család anyaként felelősséggel tartozom a családomért. Számomra az egyik biztonságot a munkahelyem, az anyagi lehetőségek megteremtése jelenti. Ennek a biztonságnak a fenntartásában sokat segített nekem és a környezetemben lévő kollégáimnak is az elmúlt 10 évben a szakszervezet.

Lidvin Marianna

Bizalmi aktivista

Minden dolgozónak kellene tartoznia egy szervezethez, akik minden helyzetben ott állnak mellette.

Azért vagyok KDFSZ tag mert amikor szükségem volt rá akkor segítettek.

Szemenyei Anett

bizalmi aktivista

Az orosházi Tesco áruházban dolgozom 12 éve és 10 éve vagyok KDFSZ tag. Bizalmiként immár 5 éve tevékenykedem az áruházban és nagyon hálásak vagyunk a szakszervezetnek mert valódi érdek képviseletet biztosít a tagoknak.

Nem csalódtam bennük és biztos vagyok abban, hogy Te sem fogsz!
Csatlakozz te is !

Orosz Edina

Bizalmi aktivista

Azért lettem Kdfsz tag, mert egy olyan erős szervezet áll mögöttem amely mindig minden körülmények között képviseli az én és a kollégáim érdekekeit, tűzőn-vízen át.

Ez számomra megnyugtató.

Papp Erika

Bizalmi aktivista

 10 éve vagyok a szakszervezet tagja.

Azért lettem tag mert a szakszervezet akkor is segítettek amikor egy másik szakszervezet bizalmija voltam.

Bokros Nándor

Bizalmi aktivista, targoncás

Azért lettem KDFSZ tag, mert elegem lett abból, hogy a munkáltató kizsigereli az embert pici pénzért. Szeretném, hogy legyen egy szervezet mögöttem aki kiáll a munkavállalókért.

Turi Ferenc

Aktivista, kereskedelmi igazgató

Azért vagyok KDFSZ tag, mert 30 éves munkaviszonyom alatt, most jöttem rá arra, hogy nem csak kötelességeim de jogaim is vannak.

Találkoztam a szakszervezet képviselőivel és ők kérdezték meg tőlem először, hogy ismerem-e a jogaimat és élek-e azzal.
Rádöbbentem, hogy a mérleg nyelve akkor van egálban ha a jogok és kötelességek összhangban vannak egymással.
A munkavállalói jogok megismerése és betartatása elengedhetetlen a válós Érdekvédelemben!

Ebben az iszonyatos zűrzavaros Világban nélkülözhetetlen a munkavállalók számára egy biztos pont ami a munkavilágában a szakszervezet.


A szakszervezet segített abban, hogy ne csak kötelességeimet kérjék rajtam számon de a jogaimmal is élni tudjak.
Szakszervezet? KDFSZ! CSATLAKOZZ!

Kovács László

Bizalmi aktivista

Öt éve csatlakoztunk a szakszervezethez. Munkahelyünkön a gépkocsivezetők egy összetartó csapatot képez.

Éveken keresztül küzdöttünk különböző problémákkal több szervezetet is meg kerestünk és nem jártunk eredménnyel. Ezt követően továbbra is kerestük a lehetőséget és a gépkocsi vezetők világában egy másik vállalatnál dolgozó sofőr kollégák beszéltek arról, hogy a kdfsz milyen eredményeket ért el a számukra.

Így mi is meg kerestük a szakszervezetet. Elmondhatom amit éveken keresztül nem tudtunk megoldani azt a kdfsz felkészült szakmai csapatával nem könnyen de sikerült megoldani.


Kollégáink jelentős összegű jogos követelésükhöz jutottak hozzá.
Viták mindig vannak de ettől függetlenül a dolgozói többségének megelégedésére tudtunk jó eredményeket elérni. Erre számítok a jövőben is.

Tancsik Gábor

Biztonsági igazgató

Tekintettel az IHI Magyarország Zrt-nél bekövetkező igazgatóváltásra valamint a vezetési attitűd szignifikáns megváltozására, illetőleg a munkavállalókkal szembeni olykor igazságtalan és megkérdőjelezhető erkölcsi alapokon nyugvó bánásmódra, kollégáim érdekeinek képviselete érdekében hatékony megoldást kerestem a jogos érdekek szervezett érvényesítésére.

Fentiek okán választásom tüzetes kutatómunka után, emberi és szakmai oldalról is alaposan indokolva a KDFSZ-re esett.

A szakszervezethez 2020. márciusában csatlakoztam először 11 kollégámmal. A szakszervezeti alapszerv rendkívül népszerű lett és heteken belül létszámunk 20 főre növekedett ezzel meghaladva a munkavállalói összlétszám 10%-át.

A veszélyhelyzet kihirdetése, majd az ezt követően kialakult gazdasági környezet nem könnyítette meg a helyzetünket és bár az atmoszféra meglehetősen puskaporossá vált, a KDFSZ folyamatos támogatást és jogi képviseletet biztosított számunkra, amelynek eredményeként több kollégám sikeresen érvényesítette jogos érdekeit.

A szakszervezet rendkívül precíz, nagy tapasztalattal rendelkező és nem utolsó sorban megbízható jogászgárdával dolgozik, amelyből kiemelném Dr. Nyitrai Károlyt, aki e-mailen, telefonon és személyesen is számos alkalommal állt rendelkezésünkre – olykor hétvégén, vagy munkaidőn túl is – és képviselte érdekeinket a munkáltató előtt.

A szakszervezet elnökével hosszas beszélgetéseket folytattam, aki 12 éve eredményesen áll ki a munkavállalókért és nyugateurópai értékeket képvisel a szakszervezet vonatkozásában, továbbá a részletes tájékoztatást nyújtás mellett arra is időt szán, hogy megismerje a tagokat és személyes kapcsolatot alakítson ki velünk. Úgy gondolom, hogy a KDFSZ-ben dolgozók valós értékeken alapuló hivatásként élik meg feladatukat.

Hálás vagyok a KDFSZ-nek munkatársaik áldozatkész és támogató munkájáért és jószívvel ajánlom a szervezetet bármely magyar munkavállalónak, aki tisztánlátásra és ezáltal nagyobb biztonságra vágyik.

Tóth Sándor

gépkocsivezető

2013-ban csatlakoztunk a szakszervezethez. Hogy miért léptem be a K.D.F.SZ.-be?

Agresszív munkáltatóval szemben harcos szakszervezetre van szükség,a K.D.F.SZ-be ezt a harciasságot találtam meg.Mind ez mellet felkészülten s kompromisszum készen de megalkuvás nélkül képviseli a tagságába tartozó dolgozók érdekeit!

A szakszervezettel sikeres sztrájk tárgyalást folytattunk a gépkocsivezetők érdekében. Az üllői és bicskei kollégák olyan pluszt juttatásokat kaptak amit a tárgyalások előtt esélyük nem volt megkapni. Igaz a munkáltató a pozitív változásoknak semmi köze nincs a szakszervezetnek.

Péntekné Imre Zsuzsanna

Kereskedelmi eladó

2017-ben találkoztam a KDFSZ – el. Nehéz helyzetben voltam munkahelyi problémáim miatt.

Azonnal beléptem a csapatba miután hosszasan el beszélgettem a szakszervezet alelnökével. Mindenben segítettek, támogattak,bármikor számíthattam rájuk! Végig mellettem álltak és a problémákat közösen meg oldottuk!

Bármikor keresem a szakszervezetet mindig elérhetőek, foglalkoznak az ügyekkel és számíthattam,számíthatok rájuk! Jó közéjük tartozni. Köszönöm, hogy jól érzem magam, hogy itt vagyok.

Dr. Pál Péter

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Lajtai György

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Ikanov Gábor

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Nyitrai Károly​

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Bizalmi

Aktivistáink

Horváth Ibolya

Bizalmi aktivista

Szűcsné Tóth Erzsébet

Bizalmi aktivista

Lidvin Marianna

Bizalmi aktivista

Szemenyei Anett

Bizalmi aktivista

Orosz Edina

Bizalmi aktivista

Papp Erika

Bizalmi aktivista

Bokros Nándor

Bizalmi aktivista

Turi Ferenc

Kereskedelmi igazgató

Kovács László

Bizalmi aktivista

Tancsik Gábor

Biztonsági Igazgató

Tóth Sándor

Gépkocsivezető

Péntekné Imre Zsuzsanna

kereskedelmi eladó

Dr. Pál Péter

Ügyvéd

11 éve vagyok kapcsolatban a szakszervezettel.
Feladataim közé tartozott a szakszervezet tagjainak képviselete a polgári és munkaügyi perekben, fegyelmi eljárásokban, valamint szakmai érdekegyeztető fórumokon.

Az eredményes érdekérvényesítés érdekében a különböző fórumokon és bíróságok előtt képviselem az ügyfeleket, emellett szabályzatok véleményezésében és az ezzel kapcsolatos állásfoglalások elkészítésében is részt veszek.

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »

Dr. Lajtai György

Okleveles közgazda

2010-től KDFSZ, szakértő (munkaügyi kapcsolatok, bértárgyalások, vállalatgazdasági, ágazati elemzések).

A KDFSZ számára egy évtizede készít szakmai elemzéseket amivel hozzájárul a munkáltatókkal folytatott szakmai egyeztetésekhez.

Dr. Lajtai György a KDFSZ elnökének személyes gazdasági tanácsadója.2

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »

Dr. Ikanov Gábor

Ügyvéd

Több, mint 10 éve látom el a szakszervezet tagjainak jogi képviseletét, jellemzően munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések utáni kártérítési eljárásokban.

A szakszervezettel közösen több száz munkavállalónak rendeztük a kártérítési ügyeit, ha Önnek is segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »

Bubenkó Csaba

elnök

Közéleti tevékenységemet 1994-ben kezdtem. Munkám során a hátrányos helyzetű, sokszor kiszolgáltatott és megkülönböztetett emberek érdekében léptem fel. Az elmúlt 26 évben sok tapasztalatot szereztem. Fontosnak tartom az összefogást, a kitartást és a félelemmel való megküzdést.

Sokszor láttam reménytelennek tűnő helyzetben lévő, elkeseredett embereket, és azt tapasztaltam, hogy a hit reményt ad minden embernek. Ha hitelesen képviseljük azokat az ügyeket, amik nagy kihívás elé állítanak, mindig van esély egy szebb és jobb cél elérésére.

Ne féljetek, a megoldás kulcsa mindig ott van minden ember kezében! Cselekedj, és bízz bennünk, mi mindig ott állunk MELLETTED, amikor a szükség úgy követeli tőlünk!

Feldolgozó ipar

Nyugat-Európából Magyarországra települt, hazánkban jól ismert termékek feldolgozásával foglalkozó vállalat munkavállalói fordultak a szakszervezethez.

Az évek óta tartó problémára nem sikerült megoldást találni. A vállalati érdekképviselet konfrontációmentes, simulékony hozzáállása a munkáltatóhoz vezetett el odáig, hogy a munkavállalók saját szakszervezetet alapítsanak. Úgy érezték, szükség van a biztonságra, és egy megbízható csapatra, amely kiáll mellettük és segíti a munkájukat.

A kétkezi munkások összefogtak, hogy maguk tárgyaljanak saját ügyükről, és szembesítsék a munkáltatót a problémákkal.

A szakszervezetről a sajtóban hallottak, olvasták, hogy más vállalatnál hasonló problémák megoldásában eredményt ért el. Így kezdte el munkáját a feldolgozóiparban a szakszervezet.

Buri Zsolt

Alelnök

2009-től tagja a KDFSZ-nek.

Hiszek az összefogásban, a szolidaritás erejében. Hiszem azt, hogy a munkavállalóknak össze kell fogniuk azért, hogy ebben a kizsákmányoló világban a saját érdekérvényesítésüket meg tudják valósítani.

Én azért csatlakoztam a KDFSZ-hez, mert a kereskedelemben csak a KDFSZ képviseli ezeket az értékeket!

Bokor Gabriella

alelnök

A szakszervezet alapítójaként veszek részt az érdekvédelmi munkában.A napi munkám során elkötelezetten képviselem minden hozzánk csatlakozott munkavállaló érdekét.
A napi operatív feladatok ellátása mellett szervezési feladatokat is ellátok.

Személyes jelenlétemmel biztosítom a munkavállalókat a szakszervezet munkavállalók iránti elkötelezettségéről.

Hiszek a közösség erejében, és tudom, hogy közös összefogással biztosítani tudjuk a munkavállalók védelmét a munkahelyeken.

Bobál Gábor Ferenc

Okl. Gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök

Bobál Gábor Ferenc Okl. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök
munkabiztonsági szakértő, igazsági szakértő
Szaktudásom és a több évtizedes szakértői munkám során sok tapasztalatot szereztem. Ezt a tudást és tapasztalatot felhasználom akkor is, amikor a szakszervezetek megbízásából szakértői munkát végzek.

Több éve dolgozom szakértőként a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének.
A munkavédelem, munkabiztonság területén segítem a szakszervezet szakmai munkáját.

Végzettségek:

1. Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola
1976-1980 Gépgyártás-technológus
2. Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Termelési Rendszer Szak
1982-1987 Okleveles gépészmérnök
3. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar
1991-1993 Okleveles Ipari Szakirányú Közgazdasági Szakokleveles Mérnök
4. Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Szak
1995-1996
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
2002-2005 Okleveles Egyetemi Munkavédelmi Szakos Szakmérnök
2011-től a Nógrád Megyei Mérnöki Kamaránál az alábbi területeken szerzett munkabiztonsági szakértői jogosultságot.
2016-ban ezek a területek az „MB17-SZ-Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága” területével kerültek kiegészítésre.
Munkabiztonsági szakértői jogosultságok:
Mb1-SZ – Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb2-SZ – Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb3-SZ – Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb4-SZ – Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb5-SZ – Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb7-SZ – Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb8-SZ – Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb9-SZ – Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb10-SZ – Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb11-SZ – Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb12-SZ – Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb13-SZ – Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb14-SZ – Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb15-SZ – Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem
MB17-SZ – Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb19-SZ – Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb20-SZ – Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb21-SZ – Világítástechnika
Mb22-SZ – Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb24-SZ – Üzem- és munkaszervezés
Mb25-SZ – Munkavédelem gazdasági elemzése

Főbb tevékenységi körök a munkavédelem területén:

• a vállalkozás területén a munkavédelmi előírások betartásának figyelemmel kisérése
• a kockázatértékelések (épület, kémiai, munkakör, gépek, berendezések szintjén), munkavédelmi szabályzatok (munkakörökre vonatkozó orvosi vizsgálatok rendjének stb.) elkészítése
• a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszközök, anyagok és energia előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása során az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzése, felügyelete, az ezzel kapcsolatos és indokolt rendszabályok kidolgozása, azok betartásának ellenőrzése
• a veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák üzemeltetésének, írásban történő elrendelésének előkészítése, az ezzel kapcsolatos előzetes felmérések, szakértői vizsgálatok elvégzése.
• a veszélyes gépek üzembe helyezése, időszakos felülvizsgálatának elvégzése
• a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében az időszakos biztonsági felülvizsgálat alá eső eszközök, technológiák felülvizsgálatának megszervezése, elkészítése és koordinálása
• a munkavállalók részére a munkavédelmi törvényben előírt, a munkahely jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési és munkahigiénés szabályok betartásának ellenőrzése
• a munkahelyeken alkalmazott egyéni és kollektív védőeszközök állapotának, azok használatának ellenőrzése
• az előzetes, időszakos, soron kívüli és záró orvosi vizsgálatok elvégzésének figyelemmel kísérése
• a vállalkozás teljes területén a munkabalesetek kivizsgálása, helyszíni szemle készítése az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek, naplók, egyéb előírt nyilvántartások, okmányok vezetése, bizonyítási kísérlet lefolytatása
• az előzetes, az ismétlő és a rendkívüli munkavédelmi oktatások szervezése, megtartása, szabályos dokumentálása az oktatott anyag elsajátítási fokának felmérése
• kisgépek kezelőinek vizsgáztatása az adott eszközök kezeléséből
• részvétel a munkavédelmi hatóság ellenőrzésein, az esetlegesen felmerülő hiányosságok kiküszöbölését szolgáló intézkedési terv kidolgozása
• a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése, ezzel kapcsolatban komplex javaslatcsomag kidolgozása a balesetek megelőzésére, a munkavédelmi ellenőrzések, szemlék megtartására.
• képviselet a munkavédelmi hatóság és az OEP felé munkabalesetek esetén, illetve megtérítési eljárás esetén, a szükséges dokumentáció elkészítése, ehhez kapcsolódóan bírósági szakban történő részvétel
• szakértői anyagok készítése, szükség szerint bizonyítási kísérlet lefolytatásával
• hatóságok, magánszemélyek, gazdasági szervezetek részére szakértés, tanácsadás
• OKJ-s és iskolarendszerű oktatások
• gyárak, üzemek bontásának koordinálása
• építőipari kivitelezések koordinálása
• veszélyes anyagok (azbeszt tartalmú pala) bontásának megtervezése, koordinálása
Szakértői jogosultságok:
• Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
• Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
• Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
• Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
• Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Tárolás raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Üzem- és munkaszervezés

A munkabiztonsági szakértői jogosultságok a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében, illetve az igazságügyi szakértői jogosultságok a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara névjegyzékében megtalálhatóak.

Dr. Imre András

Ügyvéd

Dr. Imre András ügyvéd

Szakterület
Elsődleges szakmai tevékenységi körébe tartozó területek:
Hitelintézeti jog
Csőd- és felszámolási jog
Végrehajtási jog
Tőkebefektetési jog
Hitel-, kölcsön- és lízingszerződések joganyaga
Értékpapírjog
Váltójog
Társasági jog
Gazdasági társaságok üzleti döntéseinek folyamatos segítése
Ügyvédi megbízásainak sokszínűsége és a fentebb felsorolt jogterületek más szabályozási területekkel való szoros összefonódásának köszönhetően aktívan foglalkozik:
Ingatlanjoggal
Adójoggal
Versenyjoggal
Nemzetközi kereskedelmi joggal
Gazdasági büntetőjoggal
Családjoggal

Tanulmányok
2014 – 2015 KPMG Academy – Pénz- és tőkepiaci mesterkurzus
1992 – Jogi szakvizsga (jeles eredménnyel)
1985 – 1989 – József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar („Summa cum laude” minősítés)
Egyetemi tanulmányai alatt több alkalommal köztársasági ösztöndíjas
Karrier
2013-tól napjainkig: Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírája
1993-tól önálló ügyvédi irodájában, kizárólag ügyvédi tevékenységet folytat
1992 – 1993 Szegedi 6. sz. Ügyvédi Iroda, amely az egyetemi oktatók irodája volt
1989 – 1993 Szegedi József Attila Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék tanársegédje
1987 – 1989 Szegedi József Attila Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora
Speciális szakmai tapasztalata és kiemelt megbízásai
2013-tól napjainkig: Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégének jogi képviselete
2013-tól napjainkig: Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírája
2012-től Tőkefinanszírozással kapcsolatos jogi tanácsadás egy magyar bank számára
2012-től napjainkig: Magyarország egyik piacvezető kereskedelmi bankcsoportja és a hozzá kapcsolódó cégek számára lát el jogi képviseletet
2008 – 2014 A Magyar Bankszövetség work-out munkacsoportjának tagja
2002 – Magyar Geotermális Egyesület támogatója és szakértője
2000 – 2008 A hazai bankszektor egyik meghatározó tagjának lakossági work-out ügyvédje, majd 2008 és 2012 között ugyanezen kereskedelmi bank vállalati work-out ügyvédje
1995 – 2011 Az egyik legjelentősebb magyar kereskedelmi bank Dél-Alföldi Régiójának megbízott jogi képviselője
Tudományos tevékenysége
Rendszeresen tart előadásokat és csődeljárással, felszámolási eljárással, végrehajtással kapcsolatos továbbképzéseket, szakmai fórumokat.
Megbízói felkérésére rendszeresen tart vállalati képzéseket és tanfolyamokat.
A Bankszövetség megbízásából tevékeny szerepet vállalt a csődtörvény 2009. évi módosításának kodifikációjában, amelyért a Magyar Bankszövetség Elnöksége „a magyar banki közösség érdekében végzett tevékenység” emléklappal jutalmazta.

Nyelvismerete
Angol
Cím: 1137 Budapest,
Szent István krt. 18. II.em./13.
Telefon:
Tel: +36-1-789-3773
Fax: +36-1-780-9637
HÉTKÖZNAP: 08:00 – 18:00
HÉTVÉGE: ZÁRVA

Kereskedelem

2008. augusztus 15-től vagyunk jelen a kereskedelemben, munkánk során több ezer család anyagi boldogulásához járultunk hozzá. Tevékenységünket a tisztességes megélhetés, a munkavállalói jogok érvényesítése és a korrekt elszámolás érdekében végezzük.

A munkavállalókat érő anyagi hátránnyal, egészségvédelemmel, munkabiztonsággal, egészségkárosodással, üzemi balesetekkel, kártérítési ügyekkel kapcsolatban vállaltunk, vállalunk komoly feladatokat.

Fűződnek nevünkhöz 10 millió forintos esetek, de láttuk már el több 100 millió forintos nagyságrendű munkajogi ügyek és kártérítések jogi képviseletét is. Eredményeink hitelességét igazolja a témával kapcsolatban megjelent TV-, rádió- és újsághírek tömkelege.
Bátran keresse dr. Nyitrai Károly, dr. Ikanov Gábor, dr. Pál Péter, dr. Imre András ügyvédeket.

Logisztika

5 éve vagyunk jelen a logisztika területén. Csapatunkat egy nemzetközi hálózat magyarországi vállalatánál dolgozó gépkocsivezetők keresték meg.

Alapvető probléma a munkajog területén volt, az alábbi kérdéskörökben: munkába járás kezdete, vége, munkaidő beosztása, túlóra, műszakpótlék, rendelkezésre állás, sofőrökre vonatkozó kötelező pihenőidő betartása, telephelyen végezett munkavégzés, tachográf kártya használata stb. kérdéskörökben merült fel.

A munkavállalók összefogásának köszönhetően az egy évig tartó egyeztetés során, a dokumentációk feltárása, az információk összegyűjtése, jogi elemzések, felszólító levelek, kereseti levelek elkészítést követően sikerült a munkavállalók által jóváhagyott korrekt megállapodást megkötni a munkáltatóval, ami egyénenként – a munkáltatónál eltöltött évek figyelembevétele mellett – a több százezer forinttól a többmilliós nagyságrendű kifizetésekig terjedt.

Eredményes tárgyalásokat követően sikerült kollektív szerződést kötnünk, amelynek a tartalmát minden dolgozóval ismertettük az aláírás előtt, és szavazásra bocsájtottuk. A kollektív szerződést dolgozói fórumokon megvitattuk; elfogadását a dolgozók 90%-ban támogatták.

A témával kapcsolatban bátran keresse oldalunkon dr. Nyitrai Károly, dr. Ikanov Gábor, dr. Pál Péter és dr. Imre András ügyvédeket.

Szálloda ipar

A munkavállalókkal szembeni, olykor igazságtalan és megkérdőjelezhető erkölcsi alapokon nyugvó bánásmód miatt a kollégák érdekeinek képviseletére, hatékony megoldáskeresésre és a jogos érdekek szervezett érvényesítésére volt szüksége az ágazatban dolgozó munkavállalóknak, ezért keresték meg a KDFSZ-t.

A szakszervezethez 2020 márciusában csatlakozott először 11, szállodaiparban dolgozó kolléga. A szakszervezeti alapszerv rendkívül népszerű lett, és heteken belül létszámuk 20 főre növekedett, meghaladva ezzel a munkavállalói összlétszám 10%-át. Ez az jelenti, hogy a számok alapján elértük a reprezentatív küszöböt, meghaladtuk a vállalatnál dolgozók létszámának 10%-át.

A tagok folyamatos támogatást és jogi képviseletet igényeltek, és a szakszervezet ezt biztosította számukra. Ennek köszönhetően több munkavállaló sikeresen érvényesítette jogos érdekeit.
Témában keresse: Dr. Nyitrai Károly ügyvédet

Dr. Nyitrai Károly

Ügyvéd

Ügyvédjelöltként 2003 és 2006 között dr. Papp Endre ügyvéd irodájában kezdtem el munkajoggal foglalkozni, és principálisomtól rengeteget tanultam az ügyvédi hivatásról.

2007-től egyéni ügyvédként, 2016 januárjától a Dr. Nyitrai Károly Ügyvédi Iroda tulajdonosaként főleg munkajoggal, ezen kívül polgári joggal és társasági joggal foglalkozom.
Pályafutásom kezdete óta képviselek munkavállalókat és szakszervezeteket egyaránt. Az első jelentős munkaügyi pereket az akkor még önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények pedagógusainak, valamint a Nitrogénművek Zrt. alkalmazásában álló munkavállalók képviseletében láttam el.

2009 óta folyamatos az együttműködésem a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével. Hamar kiderült, hogy a szakszervezet érdekképviseletről alkotott filozófiája és a munkajoggal kapcsolatos nézeteim igen hatékony alapot szolgáltatnak a munkavállalói jogok állhatatos képviseletéhez.

Ennek eredményeként közös sikerként könyvelhető el többek között a karbantartó munkavállalók készenléti díjának, a gépkocsivezető munkavállalók rendelkezésre állási díjának és a korábbról elmaradt egyéb pótlékainak rendezése, a szakszervezeti tisztségviselők állásba történő visszahelyezése, a pénztáros munkakörű munkavállalók visszamenőleges, részleges anyagi rendezése, valamint több sikeres bértárgyalás, illetve végső esetben országos hatókörű vagy részleges sztrájk lebonyolítása.

A szakszervezet, illetve a munkavállalók képviselete mellett 2012 óta munkaügyi auditok lebonyolításával is foglalkozom, ebben a tevékenységemben az a célom, hogy olyan munkajogi struktúrákat alakítsak ki az egyes munkáltatóknál, ami a hatékony működés mellett a munkavállalókat és a munkáltatót is a partneri együttműködésre sarkallja.

Az ügyvédi tevékenységem mellett házas emberként és két gyermek édesapjaként szerencsésnek érzem magam, amiért családom tolerálja a munkámmal együtt járó jelentős munkaterhet.

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »