Migránsok bolti munkára?

A balliberális bevándorláspárti politika tragikus következményekkel járhat.

Óriási felfordulást okozna a mintegy félmillió munkavállalót foglalkoztató kiskereskedelemben, ha az ellenzék által támogatott bevándorlással migránsok érkeznének az országba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete úgy látja, az ellenzék által hasznos és olcsó munkaerőnek tartott bevándorlók miatt még több magyar szakember kényszerülne külföldre, az itthoniak pedig elbúcsúzhatnának a minimálbéreseknek komoly mankót jelentő hatéves bérmegállapodástól. A Karácsony-féle árnyékkormány pénzügyminiszteri várományosa, a baloldal által támogatott Mellár Tamás pécsi országgyűlési képviselőjelölt felvetése elsősorban a multinacionális foglalkoztatóknak kedvezne, miközben az európaitól eltérő kultúrából érkezett, képzetlen migránsok alkalmazása befolyásolná az áruházi kiszolgálás színvonalát és nemzetbiztonsági szempontból általános veszélyt jelentene a mindennapos vásárlások során.

Ismét a magyar munkavállalók kárára alakulna át a munkaerőpiac a köztudottan alacsony bérezésű kiskereskedelemben – ahol a jelenlegi, mintegy félmillió foglalkoztatott hetven százaléka minimálbérért dolgozik –, amennyiben hasznos és olcsó munkaerőként a jövőbeni kormány a bevándorlás támogatásával migránsokkal árasztaná el az országot – jelentette ki a Magyar Időknek a kiskereskedelemben hazánkban elsőként tavaly országos sztrájkot szervező Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Bubenkó Csaba szerint a magyarokra nézve tragikus következményekkel járhat, ha a napjainkban is jelen lévő, és kedvezőbb bérezésük révén már most feszültséget okozó külföldi (ukrán, román, cseh) vendégmunkások mellett a migránsok is megjelennének a munkaerőpiacon, akik rövid időn belül képzetlenségük és nagy számuk miatt még kedvezőbb körülményekkel lennének alkalmazhatók több feladatkörben.

Mint mondta, várhatóan idővel még többen kényszerülnének arra, hogy a szakmájukban külföldön keressék a boldogulás esélyét, miközben az itthon maradottaknak bizonytalanná válna a hatéves bérmegállapodásban tavaly előtt rögzített fizetésemelések további sorsa. Emellett a hazai kisvállalkozások hátránya is tovább fokozódna a napi fogyasztási cikkek ellátási láncában, ha ismét a nagyok által diktált szabad bérverseny alakítaná a piaci erőviszonyokat.

Ráadásul Bubenkó szerint a vásárlóknak is fel kell készülniük arra, hogy az áruházakban az eddig megszokottól eltérne a minőségi kiszolgálás színvonala, miközben képzetlenségük és az európaitól merőben eltérő szocializációjuk miatt a migránsok megjelenése a bolti beszerzések során fokozná az élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi kockázatokat.

– Ahogy azt a nemzetközi példák is mutatják, a bevándorlók fokozott nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek a mindennapokban – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Mint ismert, a bevándorlók olcsó, kölcsönzött munkaerőként való alkalmazása mellett a baloldal által támogatott pécsi képviselőjelölt, Mellár Tamás foglalt állást már évekkel ezelőtt a sajtóban, aki jelenleg az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely árnyékkormányának pénzügyminiszteri posztra szánt politikusa. Mellár későbbi nyilatkozataiban a függetlenség látszata miatt ellene fordult saját szavainak, ám a 2016-os kvótanépszavazás során a betelepítés támogatása mellett foglalt állást.

A reménybeli kabinettag nyilatkozatai szerint bevándorlókkal kell feljavítani az elöregedő nyugat-európai államok demográfiai helyzetét, amivel a kontinens lakóinak amerikai példára meg kell tanulniuk együtt élni, sőt, abból hasznot kell húzni. A migrációs válság kezdetekor, 2015 elején, Mel­lár a Hajdú Online-nak azt is mondta, hogy a bevándorlók révén „kölcsönkapott” fiatal munkaerő a gazdaságnak is hasznos, hiszen főként a nagyvállalatoknak olcsó munkaerőt jelentenek.

A közgazdászként ismertté vált ellenzéki miniszterjelölt szerint a betelepültek eltartására a magyar családtámogatási rendszer átalakítása adhat alapot, mivel szavai szerint még jó ideig a vágyak szintjén marad, hogy „Magyarország inkább a családpolitika, mintsem a bevándorlási politika révén kívánja megoldani a munkaerőpiaci problémáit”.

A kereskedelmi szakszervezet vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a migránsok megjelenésével az eddiginél is több magyar szakember szorulhat ki az egyébként is munkaerő-hiányos kiskereskedelemből, ahol cégek egyik legégetőbb problémája továbbra is az üres álláshelyek feltöltése. Mivel a munkáltatóknak az az érdeke, hogy a legkisebb költséggel biztosítsák a profitot, szerinte üdvözölnék, ha terheik könnyítésére az új kormány eddig már eredményesnek bizonyult rendelkezéseket módosítana.

Így például a mostaninál több munkakört minősíthetnek át olyanná, ahol nem előírás a szakirányú tudás, változhatnak például a munkaidő-beosztást, a bérpótlékokat, a szabadságolást, az érdek- és munkavédelmet szabályozó előírások, illetve a bérmegállapodás módosításával a multicégek várhatóan kedvezőbb kondíciókat alkudnának ki a minimális jövedelemszinteken.

– Holott a munkaadói oldallal 2016-ban kötött bérmegállapodás garantálta, hogy az áruházláncoknak az általuk tervezettnél jobban a zsebükbe kellett nyúlniuk, hogy megbecsüljék a magyar dolgozókat.

Miközben a szakszervezeti konföderációk is csak évente 10-12 százalékos emeléseket szorgalmaztak, tavaly 15 és 25, idén pedig további 8–12 százalékkal nőttek a minimálbérek – mutatott rá Bubenkó Csaba.

Megjegyezte, az ellenzéki politikusok megint nem a magyarok érdekeit tartják szem előtt. Példaként idézte a Fidesz-kormány által a munkavállalók életminőségének javítására 2015 márciusa és 2016 áprilisa között elrendelt kötelező vasárnapi pihenőnapot az áruházakban, amit az MSZP népszavazással akart eltöröltetni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a bérek európai felzárkóztatásával kampányol az ellenzék, az olcsó munkaerőt jelentő migrációt támogatják, vagyis félrevezetik a választókat.