Létezik-e a nemzetközi szolidaritás?

Oszd meg ezt az esettanulmányt

Share on facebook

Az európai munkásság az Eurozóna válsága idején ?

Az európai munkásmozgalom súlyos fenyegetés alatt áll a globális pénzügyi válság és az Euro zóna válsága óta. A válságot a tőke arra használja fel, hogy támadja a szakszervezeteket és a munkásság jogait.

Nemzetközi szolidaritás - UNESCO logo Az írás azt tekinti át, hogy miképpen válaszolt az európai munkáság erre a támadásra és milyen mértékben érvényesült a nemzetközi munkás szolidaritás az elmúlt időszakban. Németország szerepe különösen gyakran tárgyalt téma a válság következményeinek vizsgálatakor. Ez szorosan összefügg azzal, hogy amíg az európai periféria államai súlyos veszteségeket szenvedtek el a válság során, addig Németország, a német gazdaság egyértelmű nyertesnek látszik, főképpen a virágzó export teljesítménynek köszönhetően.

Fontos kérdés az is, hogy miképpen reagáltak a válság következményeire a német szakszervezetek? Mi volt a lényegesebb számukra: a periféria munkásaival való szolidaritás kifejezése, vagy a saját munkaadóikkal való szolidaritás? Végül az írás arra is kitér, hogy a szakszervezetek Európa szerte képesek-e túllépni a nemzeti határokon az érdekvédelemben, képesek-e transznacionális megoldásokat találni a nemzetközi tőke támadásával szemben?

Az egyenlőtlen gazdasági fejlődés bizonyítékai Európában
A versenyképesség növelése és az ehhez szükséges szükséges irányváltás a nemzeti gazdaságpolitikákban növekvő jelentőséget kap az Európai Unió politikai vitáiban. Miközben 2000 óta az unió határai jelentősen kitolódtak keleti irányba, az uniós pénzügyi transzferek nem tudták mérsékelni a gazdasági fejlettségbeli egyenlőtlenségeket. Éppen ellenkezőleg: a régebbi uniós országok gazdaságai sokkal többet profitáltak az unió bővítéséből, mit az új tagállamok. Ilyen előnynek számit, hogy az olcsó bérű kelet-európai országok munkaerejét be tudták csatornázni a nemzetközi termelési láncokba, sőt a munkaerő mobilitás, a munkaerő kölcsönzés és a kirendelések révén a központi régió államaiban is le tudták szorítani a béreket.

A kelet-európai olcsó bérek és képzett munkaerő hasznosítása a legnagyobb mértékben éppen a német multinacionális cégek profitját emelte meg. A német multik elsősorban a cseh, lengyel, magyar és szlovák területeken hoztak létre leányvállalatokat. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a tőkekivitel a periféria országai részéről is megfigyelhető volt Kelet-Európába, mégpedig olyan helyekre, lásd Bulgáriát és Romániát, ahol a bérek a kínai mélységekben mozognak. 2003 és 2008 között az olasz és görög tőkekivitel Bulgáriába és Romániába 12,9 milliárd US dollárt ért el, ami meghaladta német tőkekivitel értékét ugyanebbe a két dél-kelet európai országba.

Mindaddig, amíg az elmaradottabb európai tagállamokban az olcsó hitel finanszírozta a szükséges keresletet, az alacsony bérek ellenére úgy tűnt, hogy végbemegy valamiféle fejlettségbeli felzárkózás a fejlettebb országok gazdaságához képest. A 2008-as gazdasági recesszió azonban véget vetett ennek a rövid ideig tartó folyamatnak és erőteljesen rávilágított a gazdasági növekedés hátterére. Ezt követően pedig a fejlettségi eltérések ismét növekedésnek indultak, a keleti és déli periféria országok gazdasági elmaradása ismét fokozódott.

A gazdasági recesszió bekövetkezése után hangoztatni kezdett kiigazítási, vagy alkalmazkodási kényszer terheit az Unió vezető testületei és a nemzetállamok kormányai egyaránt azonnal a munkaerőpiacra próbálták ráterhelni. Azt hangoztatták, hogy a versenyképesség erősítése a termelékenység fokozását követeli meg, ez pedig a bérek visszafogását, sőt egyes esetekben a reálbérek csökkentését. A kiigazítási programok beindítása korábban nem látott gazdaságpolitikai centralizációs törekvéseket indított be az Unióban. A legtöbb tagállam kormányának csatlakoznia kellett a Stabilizációs,Koordinációs és Gazdaságirányitási Paktumhoz.

A gazdasági egyensúly helyreállítását szolgáló eljárási rendet vezettek be, amelynek keretében az Európai Bizottság rendszeresen értékeli a tagállamok egyensúlyi mutatóit és ennek alapján ajánlásokat tesz a tagállamok nemzeti gazdaságpolitikájának irányára és tartalmára. Az ajánlások alapjául szolgáló értékelési mutatók körét nem az európai törvényhozás, hanem a Bizottság egy gazdaságpolitikai albizottsága választotta ki. A mutatók között pedig olyanok is szerepelnek, mint az egységnyi kibocsátásra jutó bérköltség alakulása.

A bizottsági ajánlások egyre jobban körülhatárolják a nemzeti gazdaságpolitika mozgásterét. 2013-ban például a dán kormánynak kellett sürgősséggel előterjesztett törvény módosítást a parlament elé vinnie arról, hogy az önkormányzati iskolákban dolgozó tanárok munkaidejét gyakorlatilag korlátok nélkül meghosszabbíthassák. A törvény módosítás alapját az a Bizottsági ajánlás képezte, amely szerint a dán oktatási rendszer költséghatékonyságát haladéktalanul javítani kell. A dán eset arra is rávilágít, hogy az un. Trojka által megfogalmazott diktátumok, amelyek különösen gyakran irányulnak a bérek csökkentésére, a nyugdíjak, a szociális ellátások visszafogására és a közszféra költségeinek lefaragására, nemcsak a periféria országaira vonatkozhatnak, hanem a fejlett régiók kormányaira is.

Az európai szakszervezetek reagálása a megszorító politikára

Az európai szakszervezetek kezdettől bírálták annak a kiigazítási politikának a jellemzőit, amely a terheket egyoldalúan a bérből élőkre és a szociális ellátások igénybe vevőire kívánja helyezni. Ugyanakkor élt egy olyan – utóbb illúziónak bizonyult – feltételezés is, hogy a gazdaság politikai koordináció uniós szintű erősödését kiegészíti majd a politikai koordináció fokozása is, utóbbi keretében pedig érvényesülni fognak az unió összehangolt szociálpolitikájának a szempontjai is.

Különösen bíztak Jacques Delors, korábbi EU Bizottsági elnök ígéretében, mely szerint a gazdasági integráció szociális dimenziójának is egyre inkább teret kell nyernie, ennek részeként pedig annak, hogy a szakszervezeteket is növekvő mértékben vonják be az európai politikák alakításába és ellenőrzésébe.

A szakszervezetek emellett a saját illetékességi körükben is igyekeztek igazodni az egyre erőteljesebb gazdaságpolitikai integráció feltételeihez. Élenjárt a kezdeti lépések elindításában az Európai Fémipari Dolgozók Szövetsége (European Metalworkers Federation, EMF), amely Európa egyik leginkább transznacionális szektorában az autóiparban, a gépiparban, és a fogyasztói elektronikában működő ágazati szakszervezetek európai szövetségét testesíti meg. Az EMF korán, már a 90-es évek elején felismerte, hogy a béralakulásnak és a béralkunak nem célszerű továbbra is a nemzeti keretek között zajlania, mert annak a következménye a bérek legalacsonyabb szinten történő kiegyenlítődése lesz.

Ezt idézné elő ugyanis a nemzetközi cégek országhatárokon átívelő üzletpolitikája és a legalacsonyabb költségszinthez igazodó beruházási, telephely létesítési-áthelyezési döntési gyakorlata. A Fémipari Szakszervezet ezt a kockázatot azzal kívánta csökkenteni, hogy a béralkut a maga részéről is koordinálni kívánta a nemzeti szakszervezetek összehangolt bértárgyalási gyakorlata révén. Az összehangolt bértárgyalási politika középpontjában a termelékenységhez és az inflációhoz igazodó béremelési igény megfogalmazása állt. 1999-ben azután az Európai Szakszervezeti Szövetség egésze is határozatot hozott az összehangolt bértárgyalási rendszer kialakításáról és ennek érdekében felállították az Európai Szakszervezeti Szövetség Kollektív Tárgyalási Bizottságát.

Az idő azonban sajnos nem igazolta a tervezett koordináció sikerét. Az Európai Szakszervezeti Szövetség utoljára 2006-ban tette közzé azokat az adatokat, amelyek azt mutatták be, hogy a nemzeti szinteken folytatott bértárgyalások és az ezek során elért bérmegállapodások végeredménye összhangban áll-e a Szövetség irányelveivel, tehát azzal, hogy a bérek alakulása követi-e a termelékenység plusz inflációs ráta mértékét. A számokból az derült ki, hogy egyrészt mindössze a finn szakszervezeteknek sikerült elérni az irányelvek szerinti átlagos béremelési mértéket 2000-és 2006 között, a többinek az Euró zóna egyetlen tagállamában sem, másfelől az irányelvek szerinti béremeléstől a legjobban éppen a német gyakorlat maradt el. Németországban, ahol pedig a szakszervezet a legfőbb szorgalmazója volt a nemzetközileg összehangolt bérpolitikának a reálbérek emelkedése 8,6%-kal maradt el a termelékenység növekedésétől.

Ha pedig hosszabb időszak, a 2000-2012 közötti évek adatait vesszük alapul, akkor a német nominális bérek 5,5%-kal maradtak el a termelékenység emelkedése mögött, a reálbérek pedig további 9,3-kal csökkentek az inflációtól elmaradó nominális béremelések miatt. Ezek a számok egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a német munkások semmilyen mértékben nem részesültek az export fellendülésének hozadékából. Sőt inkább az állítható, hogy a német bérek és munkafeltételek kedvezőtlen alakulása maga is hozzájárult a német export növekedés elősegítéséhez.

A német nyomott béralakulásnak azonban abban is szerepe volt, hogy lefelé irányuló nyomást fejtett ki a bérekre és a munkafeltételekre máshol is Európában és így a többi szakszervezet érdekvédelmi harcának esélyeit is rontotta. A német szakszervezetek számottevően meggyengültek 1999-et követően és ezzel szokták indokolni azt, hogy miért nem tudtak ellenállni a bérvisszafogó kormányzati és munkaadói nyomásnak. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a német ipari és szolgáltatási kapacitások Európában a legkorábban kezdtek nemzetközi léptékűvé válni. A német tőkekivitel az ipar kulcságazataiban, mint milyen az autóipar, a vegyipar, a gépgyártás már a 2000-es évek elején nagy aktivitással terjeszkedett a Kelet-közép Európai országokban, amit nagyban megkönnyített ezek földrajzi közelsége a német és főleg az újraegyesült Németország határaihoz. Jól szemlélteti az e téren bekövetkezett ugrásszerű fejlődést, hogy 1995 és 2005 között a német autóalkatrész beszállításban a Kelet-Európába telepített kapacitások részesedése 9%-ról 37%-ra nőtt. Az alacsony költségszinten Kelet-Európában legyártott alkatrészek arányának ugrásszerű növekedése természetesen nagyban hozzájárult a német autóipar versenyképességének javulásához.

Ezzel párhuzamosan, a németországi autóipari főegységek gyártásának kitelepítése is megkezdődött Kelet-Európába és ez önmagában is hozzájárult a német szakszervezetek tárgyalási pozíciójának meggyengüléséhez. A német munkaadók a gyártó kapacitások kitelepítésével történő fenyegetőzést igen gyakran használják fel arra, hogy a német szakszervezetektől nagyobb rugalmasságit kényszerítsenek ki a munkafeltételekben, köztük például leginkább hosszabb munkaidőt, alacsonyabb bérekkel. A német szakszervezetek ráadásul rosszul reagáltak az Unió keleti bővítését követően előálló új munkaerő piaci feltételekre is.

Azzal, hogy kiálltak a kelet-európaiak munkavállalási jogainak 7 éves késleltetése mellett lényegében maguk kényszerítették ki a munkaerőexport legrosszabb intézményeinek a kiépülését és felvirágzását, mint amilyen a kelet-európai alvállalkozók alkalmazásán keresztül megvalósított kirendeléses munkavállalás, vagy az un. önfoglalkoztatás (az egyéni kényszer vállalkozói formát öltő munkavállalás) tömeges elterjedését. Ezek a munkavállalási formák azzal tűntek ki, hogy a legnyomottabb munkajövedelmeket fizették, a legrosszabb munkafeltételeket alkalmazták és a legnehezebben voltak ellenőrizhetők a munkaügyi felügyeletek részéről, illetve a leginkább voltak képesek kijátszani a munkajogi előírásokat és ezzel az un. szociális dömping melegágyaivá váltak, tovább gyengítve a német szakszervezetek alkupozícióját.

De nyomás alá helyezte a német szakszervezeteket az ország újraegyesítése is. Kelet Németországban jóval kisebb volt a kollektív szerződésekkel lefedett munkahelyek száma, ami szintén lefelé nyomta a nyugati országrész béreit. A legerősebb német ágazati szakszervezet, az IG Metall 2003-ban elveszített országos sztrájkja,a mely a bérek kiegyenlítésére irányult a keleti és a nyugati országrész között, szimbolikus jelentőségűvé vált és visszajelezte a német szakszervezetek meggyengült nyomásgyakorlási potenciálját.

A 2008-as válságot követően a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall Végrehajtó Bizottsága újra napirendre tűzte az európai szolidaritás ügyét. 2012 október 9-i, „Változást az európai szolidaritás irányvonalában” címmel kiadott nyilatkozatában nemcsak radikális intézményi reformokat sürget a szociális Európa erősítése, valamint a demokratikusan, a szakszervezetekkel is egyeztetett módon kialakított gazdaság-és iparpolitikai érdekében, de hangsúlyozza a szakszervezetek felelősségét az összehangolt érdekegyeztetés és kollektív megállapodások területén.

A szakszervezetek azzal segíthetik a valutaunió előmozdítását érvel az IG Metall, ha a nemzetközi egyeztetést a bérek alakítására is kiterjesztik. Mindez nem véletlen. Könnyen érthető, hogy az a szakszervezet, amely a leginkább transznacionálisan szervezett iparágakban működik az átlagosnál érzékenyebb a nemzetközi szolidaritás fontossága iránt. A szakszervezetek ezekben az ágazatokban hamar felismerték, hogy a nemzeti keretek közé szoruló bér-és munkafeltételekről szóló tárgyalások nem léphetnek fel hatékonyan a tőkés vállalatok versenyének bérleszorító törekvéseivel szemben.

A nemzetközi szolidaritásnak voltak már eddig is szórványos sikerei. 2001-ben a General Motors üzemeiben működő szakszervezetek és üzemi tanácsok európai szintű megmozdulást, 1 napos sztrájk formájában kinyilvánított szolidaritási akciót szerveztek Európa szerte az angliai Luton-ban tervezett üzembezárással szemben. Az akció nemcsak Európai szintű munkaügyi megállapodást kényszerített ki a munkáltatótól , de azt is sikerült elérnie vele, hogy 2001-2008 között a GM nem hajtott végre egyoldalúan eldöntött csoportos létszám leépítéseket az európai üzemeiben.

A német szolgáltatói szektor szakszervezeti tömörülése a Ver.di 2010-ben önkritikusan fogalmazta meg, hogy a német gazdaságpolitikában teret nyert béreket visszafogó szemlélet és gyakorlat versenytorzító hatással járt Európában és lefelé irányuló nyomást gyakorolt az Euro zóna többi országában is a munkabérekre. Kimondták azt is, hogy a béremeléseknek legalább el kell érniük a nemzeti termelékenységi és inflációs mutatók növekedési szintjét, a bérek visszafogása nem játszhat szerepet a tőkés profitok növelésében.

Hasonló okokból szükség van a nemzeteken átnyúló minimálbér politika kidolgozására és érvényesítésére is. A Ver.di részéről az első nemzetközi szolidaritási akció az Amazon nevű online kereskedő óriás elleni fellépésben nyilvánult meg. Miközben a Ver.di szakszervezetek 2013 decemberében egy sor Amazon logisztikai központban sztrájkot szerveztek a kollektív szerződésekről folytatandó tárgyalások érdemi megkezdése érdekében, a német szakszervezeti delegáció több amerikai szakszervezettel összefogva tüntetett az Amazon Seattle-ben található központi irodájánál. Ugyancsak a Ver.di támogatta a török munkások fellépéséit a Német Posta többségi tulajdonában álló DHL csomagszállító multi cég törökországi leányvállalatánál, amiért az munkásokat bocsátott el a szakszervezeti aktivitásuk miatt.

A Ver.di először tényfeltáró bizottságot küldött ki Törökországba, majd napirendre tűzték a kérdést a Német Posta/DHL központi üzemi tanácsának ülésén.
Újabban megindult a szakszervezetek és a civil szervezetek közötti közeledés is a gazdasági válság következményeivel szembeni fellépés területén. A civil szervezetek egyes európai országokban korábban bizalmatlanokká váltak a szakszervezetekkel szemben, mert túlzott összefonódást láttak a szakszervezetek és a politikai hatalom, az üzleti szféra vezető körei között, olyan egyezségek megkötéséért bírálták őket, amelyek révén a szakszervezetek a politikai-üzleti establishment részévé váltak. Az irány azonban változni látszik, főleg a helyi és ágazati, szektorális szinteken. Spanyolországban például az állami oktatás védelmében összefogtak a szakszervezetek, a szülői szervezetek, a települési szintű civilek, a fogyasztóvédelmi szövetségek és Zöld Hullám néven indítottak mozgalmat a közoktatás védelmééért 2011-től kezdődően.

Olaszországban a vízügyi szolgáltatások privatizációja elleni mozgalomban fogtak össze a szakszervezetek, a katolikus és laikus civil szervezetek és a környezetvédő csoportok. A széles körű összefogás eredményeként a javaslat óriási többséggel bukott meg a témáról 2011 júniusában rendezett népszavazáson.

Következtetések
Az európai neoliberális válságkezelő politika elleni fellépés természetesen nem országok közötti konfliktust jelenít meg. Nem Németország és a periféria országai (Görögország, Spanyolország, Olaszország, vagy Írország) közötti ellentétéről van szó, hanem a tőke s a munka közötti ellentétről.

A szakszervezeteknek egyelőre nem sikerült európai szinten összehangolt stratégiát kidolgozniuk az jelenleg domináns válságkezelési rendszerrel szemben. Ebben szerepet játszanak az egyes országok eltérő politikai, gazdasági körülményei, a szakszervezetek eltérő ereje és szervezettsége, és hiányzik a vita, a párbeszéd is egy ilyen közös stratégia előkészítéséről. A Dél-Európai országok szakszervezetei érezhetően fogékonyabbak a radikálisabb fellépés iránt, mint az északi országok szakszervezetei, amelyek egyelőre joggal érezhetik úgy, hogy ők nemzeti keretek között is kezelni tudják a válság legsúlyosabb következményeit.

A legnagyobb siker eddig az európai összefogásban az Európai szakszervezeti Szövetség által 2013 novemberében elfogadott felhívás volt egy európai beruházási program meghirdetésére (amit az új EU Bizottsági Elnök egyébként azóta meg is tett), valamint a 2014 áprilisi brüsszeli 40 000 fős demonstráció a szociális Európa előmozdításáért.

Talán ennél is tovább ment az a nemzetközi szolidaritási akció,amelyet az Európai Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete hirdetett meg az egészséges és tiszta vízhez való emberi jog hivatalos elismeréséért Európában. A kezdeményezés másfél év alatt 1 millió 850 ezer aláírást gyűjtött össze és ennek nyomán az Európai Parlament napirendjére vette a kérdés megvitatását.

A szerzők:
• Andreas Bieler a Nottinghami Egyetem Poltikai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének politikai gazdaságtan tanára és a neoliberális globalizáció kutatója különös tekintettel a szakszervezetek szerepére.
• Roland Erne a Dublini Egyetem Nemzetközi és Összehasonlitó Munkaügyi Kapcsolatok tanára, egyben a Cornell Egyetem vendég professzora.

Segítségre van szükséged?

Irj nekünk, mi segítünk!

Média
megjelenések

Horváth Ibolya

Bizalmi aktivista

Azért léptem be a a KDFSZ családjába mert azt tapasztaltam, hogy új helyzet és új feladatok megoldása vár rám. A dolgok előtt szeretek járni azért, hogy irányítója, és ne követője legyek az életemmel kapcsolatos eseményeknek.

Sok mindent hallottam tapasztaltam és ezért kerestem meg a szakszervezetet.
Mindig azt vallottam nem szégyen kérdezni és pótolni azt amit nem tud az ember. Fontos lett számomra, hogy ismerjem a jogaimat és tudjam milyen lehetőségeim vannak.

A KDFSZben fantasztikus embereket ismerhettem meg.Büszke vagyok a kitartásukra és a munkájukra.Örülök hogy tagja lehetek a bizalmi csapatnak.Köszönöm, hogy ez a csapat segített kiállni magamért.

Szűcsné Tóth Erzsébet

Bizalmi aktivista

2010-óta vagyok tagja a KDFSZnek s egyben a sárbogárdi Tesco áruház helyi szakszervezeti képviselője. Azért lettem a szakszervezet tagja, mert mifelénk vidéken nem könnyű munkát találni és sokszor állított az élet kihívások elé.

Úgy éreztem fontos, hogy ezeknek a kihívásoknak a nyertese legyek és egy olyan csapathoz csatlakoztam akikről azt hallottam helytálnak a kihívások során. Nem csalódtam.

Háromgyerekes család anyaként felelősséggel tartozom a családomért. Számomra az egyik biztonságot a munkahelyem, az anyagi lehetőségek megteremtése jelenti. Ennek a biztonságnak a fenntartásában sokat segített nekem és a környezetemben lévő kollégáimnak is az elmúlt 10 évben a szakszervezet.

Lidvin Marianna

Bizalmi aktivista

Minden dolgozónak kellene tartoznia egy szervezethez, akik minden helyzetben ott állnak mellette.

Azért vagyok KDFSZ tag mert amikor szükségem volt rá akkor segítettek.

Szemenyei Anett

bizalmi aktivista

Az orosházi Tesco áruházban dolgozom 12 éve és 10 éve vagyok KDFSZ tag. Bizalmiként immár 5 éve tevékenykedem az áruházban és nagyon hálásak vagyunk a szakszervezetnek mert valódi érdek képviseletet biztosít a tagoknak.

Nem csalódtam bennük és biztos vagyok abban, hogy Te sem fogsz!
Csatlakozz te is !

Orosz Edina

Bizalmi aktivista

Azért lettem Kdfsz tag, mert egy olyan erős szervezet áll mögöttem amely mindig minden körülmények között képviseli az én és a kollégáim érdekekeit, tűzőn-vízen át.

Ez számomra megnyugtató.

Papp Erika

Bizalmi aktivista

 10 éve vagyok a szakszervezet tagja.

Azért lettem tag mert a szakszervezet akkor is segítettek amikor egy másik szakszervezet bizalmija voltam.

Bokros Nándor

Bizalmi aktivista, targoncás

Azért lettem KDFSZ tag, mert elegem lett abból, hogy a munkáltató kizsigereli az embert pici pénzért. Szeretném, hogy legyen egy szervezet mögöttem aki kiáll a munkavállalókért.

Turi Ferenc

Aktivista, kereskedelmi igazgató

Azért vagyok KDFSZ tag, mert 30 éves munkaviszonyom alatt, most jöttem rá arra, hogy nem csak kötelességeim de jogaim is vannak.

Találkoztam a szakszervezet képviselőivel és ők kérdezték meg tőlem először, hogy ismerem-e a jogaimat és élek-e azzal.
Rádöbbentem, hogy a mérleg nyelve akkor van egálban ha a jogok és kötelességek összhangban vannak egymással.
A munkavállalói jogok megismerése és betartatása elengedhetetlen a válós Érdekvédelemben!

Ebben az iszonyatos zűrzavaros Világban nélkülözhetetlen a munkavállalók számára egy biztos pont ami a munkavilágában a szakszervezet.


A szakszervezet segített abban, hogy ne csak kötelességeimet kérjék rajtam számon de a jogaimmal is élni tudjak.
Szakszervezet? KDFSZ! CSATLAKOZZ!

Kovács László

Bizalmi aktivista

Öt éve csatlakoztunk a szakszervezethez. Munkahelyünkön a gépkocsivezetők egy összetartó csapatot képez.

Éveken keresztül küzdöttünk különböző problémákkal több szervezetet is meg kerestünk és nem jártunk eredménnyel. Ezt követően továbbra is kerestük a lehetőséget és a gépkocsi vezetők világában egy másik vállalatnál dolgozó sofőr kollégák beszéltek arról, hogy a kdfsz milyen eredményeket ért el a számukra.

Így mi is meg kerestük a szakszervezetet. Elmondhatom amit éveken keresztül nem tudtunk megoldani azt a kdfsz felkészült szakmai csapatával nem könnyen de sikerült megoldani.


Kollégáink jelentős összegű jogos követelésükhöz jutottak hozzá.
Viták mindig vannak de ettől függetlenül a dolgozói többségének megelégedésére tudtunk jó eredményeket elérni. Erre számítok a jövőben is.

Tancsik Gábor

Biztonsági igazgató

Tekintettel az IHI Magyarország Zrt-nél bekövetkező igazgatóváltásra valamint a vezetési attitűd szignifikáns megváltozására, illetőleg a munkavállalókkal szembeni olykor igazságtalan és megkérdőjelezhető erkölcsi alapokon nyugvó bánásmódra, kollégáim érdekeinek képviselete érdekében hatékony megoldást kerestem a jogos érdekek szervezett érvényesítésére.

Fentiek okán választásom tüzetes kutatómunka után, emberi és szakmai oldalról is alaposan indokolva a KDFSZ-re esett.

A szakszervezethez 2020. márciusában csatlakoztam először 11 kollégámmal. A szakszervezeti alapszerv rendkívül népszerű lett és heteken belül létszámunk 20 főre növekedett ezzel meghaladva a munkavállalói összlétszám 10%-át.

A veszélyhelyzet kihirdetése, majd az ezt követően kialakult gazdasági környezet nem könnyítette meg a helyzetünket és bár az atmoszféra meglehetősen puskaporossá vált, a KDFSZ folyamatos támogatást és jogi képviseletet biztosított számunkra, amelynek eredményeként több kollégám sikeresen érvényesítette jogos érdekeit.

A szakszervezet rendkívül precíz, nagy tapasztalattal rendelkező és nem utolsó sorban megbízható jogászgárdával dolgozik, amelyből kiemelném Dr. Nyitrai Károlyt, aki e-mailen, telefonon és személyesen is számos alkalommal állt rendelkezésünkre – olykor hétvégén, vagy munkaidőn túl is – és képviselte érdekeinket a munkáltató előtt.

A szakszervezet elnökével hosszas beszélgetéseket folytattam, aki 12 éve eredményesen áll ki a munkavállalókért és nyugateurópai értékeket képvisel a szakszervezet vonatkozásában, továbbá a részletes tájékoztatást nyújtás mellett arra is időt szán, hogy megismerje a tagokat és személyes kapcsolatot alakítson ki velünk. Úgy gondolom, hogy a KDFSZ-ben dolgozók valós értékeken alapuló hivatásként élik meg feladatukat.

Hálás vagyok a KDFSZ-nek munkatársaik áldozatkész és támogató munkájáért és jószívvel ajánlom a szervezetet bármely magyar munkavállalónak, aki tisztánlátásra és ezáltal nagyobb biztonságra vágyik.

Tóth Sándor

gépkocsivezető

2013-ban csatlakoztunk a szakszervezethez. Hogy miért léptem be a K.D.F.SZ.-be?

Agresszív munkáltatóval szemben harcos szakszervezetre van szükség,a K.D.F.SZ-be ezt a harciasságot találtam meg.Mind ez mellet felkészülten s kompromisszum készen de megalkuvás nélkül képviseli a tagságába tartozó dolgozók érdekeit!

A szakszervezettel sikeres sztrájk tárgyalást folytattunk a gépkocsivezetők érdekében. Az üllői és bicskei kollégák olyan pluszt juttatásokat kaptak amit a tárgyalások előtt esélyük nem volt megkapni. Igaz a munkáltató a pozitív változásoknak semmi köze nincs a szakszervezetnek.

Péntekné Imre Zsuzsanna

Kereskedelmi eladó

2017-ben találkoztam a KDFSZ – el. Nehéz helyzetben voltam munkahelyi problémáim miatt.

Azonnal beléptem a csapatba miután hosszasan el beszélgettem a szakszervezet alelnökével. Mindenben segítettek, támogattak,bármikor számíthattam rájuk! Végig mellettem álltak és a problémákat közösen meg oldottuk!

Bármikor keresem a szakszervezetet mindig elérhetőek, foglalkoznak az ügyekkel és számíthattam,számíthatok rájuk! Jó közéjük tartozni. Köszönöm, hogy jól érzem magam, hogy itt vagyok.

Dr. Pál Péter

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Lajtai György

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Ikanov Gábor

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Dr. Nyitrai Károly​

Rövíd alcím

Lorem ipsum dolor sit amet, constur ading elit. Nulla sit amet molestie nibh, vel suscipit felis.

Bizalmi

Aktivistáink

Horváth Ibolya

Bizalmi aktivista

Szűcsné Tóth Erzsébet

Bizalmi aktivista

Lidvin Marianna

Bizalmi aktivista

Szemenyei Anett

Bizalmi aktivista

Orosz Edina

Bizalmi aktivista

Papp Erika

Bizalmi aktivista

Bokros Nándor

Bizalmi aktivista

Turi Ferenc

Kereskedelmi igazgató

Kovács László

Bizalmi aktivista

Tancsik Gábor

Biztonsági Igazgató

Tóth Sándor

Gépkocsivezető

Péntekné Imre Zsuzsanna

kereskedelmi eladó

Dr. Pál Péter

Ügyvéd

11 éve vagyok kapcsolatban a szakszervezettel.
Feladataim közé tartozott a szakszervezet tagjainak képviselete a polgári és munkaügyi perekben, fegyelmi eljárásokban, valamint szakmai érdekegyeztető fórumokon.

Az eredményes érdekérvényesítés érdekében a különböző fórumokon és bíróságok előtt képviselem az ügyfeleket, emellett szabályzatok véleményezésében és az ezzel kapcsolatos állásfoglalások elkészítésében is részt veszek.

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »

Dr. Lajtai György

Okleveles közgazda

2010-től KDFSZ, szakértő (munkaügyi kapcsolatok, bértárgyalások, vállalatgazdasági, ágazati elemzések).

A KDFSZ számára egy évtizede készít szakmai elemzéseket amivel hozzájárul a munkáltatókkal folytatott szakmai egyeztetésekhez.

Dr. Lajtai György a KDFSZ elnökének személyes gazdasági tanácsadója.2

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »

Dr. Ikanov Gábor

Ügyvéd

Több, mint 10 éve látom el a szakszervezet tagjainak jogi képviseletét, jellemzően munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések utáni kártérítési eljárásokban.

A szakszervezettel közösen több száz munkavállalónak rendeztük a kártérítési ügyeit, ha Önnek is segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »

Bubenkó Csaba

elnök

Közéleti tevékenységemet 1994-ben kezdtem. Munkám során a hátrányos helyzetű, sokszor kiszolgáltatott és megkülönböztetett emberek érdekében léptem fel. Az elmúlt 26 évben sok tapasztalatot szereztem. Fontosnak tartom az összefogást, a kitartást és a félelemmel való megküzdést.

Sokszor láttam reménytelennek tűnő helyzetben lévő, elkeseredett embereket, és azt tapasztaltam, hogy a hit reményt ad minden embernek. Ha hitelesen képviseljük azokat az ügyeket, amik nagy kihívás elé állítanak, mindig van esély egy szebb és jobb cél elérésére.

Ne féljetek, a megoldás kulcsa mindig ott van minden ember kezében! Cselekedj, és bízz bennünk, mi mindig ott állunk MELLETTED, amikor a szükség úgy követeli tőlünk!

Feldolgozó ipar

Nyugat-Európából Magyarországra települt, hazánkban jól ismert termékek feldolgozásával foglalkozó vállalat munkavállalói fordultak a szakszervezethez.

Az évek óta tartó problémára nem sikerült megoldást találni. A vállalati érdekképviselet konfrontációmentes, simulékony hozzáállása a munkáltatóhoz vezetett el odáig, hogy a munkavállalók saját szakszervezetet alapítsanak. Úgy érezték, szükség van a biztonságra, és egy megbízható csapatra, amely kiáll mellettük és segíti a munkájukat.

A kétkezi munkások összefogtak, hogy maguk tárgyaljanak saját ügyükről, és szembesítsék a munkáltatót a problémákkal.

A szakszervezetről a sajtóban hallottak, olvasták, hogy más vállalatnál hasonló problémák megoldásában eredményt ért el. Így kezdte el munkáját a feldolgozóiparban a szakszervezet.

Buri Zsolt

Alelnök

2009-től tagja a KDFSZ-nek.

Hiszek az összefogásban, a szolidaritás erejében. Hiszem azt, hogy a munkavállalóknak össze kell fogniuk azért, hogy ebben a kizsákmányoló világban a saját érdekérvényesítésüket meg tudják valósítani.

Én azért csatlakoztam a KDFSZ-hez, mert a kereskedelemben csak a KDFSZ képviseli ezeket az értékeket!

Bokor Gabriella

alelnök

A szakszervezet alapítójaként veszek részt az érdekvédelmi munkában.A napi munkám során elkötelezetten képviselem minden hozzánk csatlakozott munkavállaló érdekét.
A napi operatív feladatok ellátása mellett szervezési feladatokat is ellátok.

Személyes jelenlétemmel biztosítom a munkavállalókat a szakszervezet munkavállalók iránti elkötelezettségéről.

Hiszek a közösség erejében, és tudom, hogy közös összefogással biztosítani tudjuk a munkavállalók védelmét a munkahelyeken.

Bobál Gábor Ferenc

Okl. Gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök

Bobál Gábor Ferenc Okl. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök
munkabiztonsági szakértő, igazsági szakértő
Szaktudásom és a több évtizedes szakértői munkám során sok tapasztalatot szereztem. Ezt a tudást és tapasztalatot felhasználom akkor is, amikor a szakszervezetek megbízásából szakértői munkát végzek.

Több éve dolgozom szakértőként a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének.
A munkavédelem, munkabiztonság területén segítem a szakszervezet szakmai munkáját.

Végzettségek:

1. Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola
1976-1980 Gépgyártás-technológus
2. Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Termelési Rendszer Szak
1982-1987 Okleveles gépészmérnök
3. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar
1991-1993 Okleveles Ipari Szakirányú Közgazdasági Szakokleveles Mérnök
4. Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Szak
1995-1996
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
2002-2005 Okleveles Egyetemi Munkavédelmi Szakos Szakmérnök
2011-től a Nógrád Megyei Mérnöki Kamaránál az alábbi területeken szerzett munkabiztonsági szakértői jogosultságot.
2016-ban ezek a területek az „MB17-SZ-Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága” területével kerültek kiegészítésre.
Munkabiztonsági szakértői jogosultságok:
Mb1-SZ – Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb2-SZ – Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb3-SZ – Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb4-SZ – Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb5-SZ – Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb7-SZ – Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb8-SZ – Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb9-SZ – Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb10-SZ – Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb11-SZ – Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb12-SZ – Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb13-SZ – Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb14-SZ – Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb15-SZ – Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem
MB17-SZ – Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb19-SZ – Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb20-SZ – Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb21-SZ – Világítástechnika
Mb22-SZ – Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
Mb24-SZ – Üzem- és munkaszervezés
Mb25-SZ – Munkavédelem gazdasági elemzése

Főbb tevékenységi körök a munkavédelem területén:

• a vállalkozás területén a munkavédelmi előírások betartásának figyelemmel kisérése
• a kockázatértékelések (épület, kémiai, munkakör, gépek, berendezések szintjén), munkavédelmi szabályzatok (munkakörökre vonatkozó orvosi vizsgálatok rendjének stb.) elkészítése
• a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszközök, anyagok és energia előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása során az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzése, felügyelete, az ezzel kapcsolatos és indokolt rendszabályok kidolgozása, azok betartásának ellenőrzése
• a veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák üzemeltetésének, írásban történő elrendelésének előkészítése, az ezzel kapcsolatos előzetes felmérések, szakértői vizsgálatok elvégzése.
• a veszélyes gépek üzembe helyezése, időszakos felülvizsgálatának elvégzése
• a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében az időszakos biztonsági felülvizsgálat alá eső eszközök, technológiák felülvizsgálatának megszervezése, elkészítése és koordinálása
• a munkavállalók részére a munkavédelmi törvényben előírt, a munkahely jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési és munkahigiénés szabályok betartásának ellenőrzése
• a munkahelyeken alkalmazott egyéni és kollektív védőeszközök állapotának, azok használatának ellenőrzése
• az előzetes, időszakos, soron kívüli és záró orvosi vizsgálatok elvégzésének figyelemmel kísérése
• a vállalkozás teljes területén a munkabalesetek kivizsgálása, helyszíni szemle készítése az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek, naplók, egyéb előírt nyilvántartások, okmányok vezetése, bizonyítási kísérlet lefolytatása
• az előzetes, az ismétlő és a rendkívüli munkavédelmi oktatások szervezése, megtartása, szabályos dokumentálása az oktatott anyag elsajátítási fokának felmérése
• kisgépek kezelőinek vizsgáztatása az adott eszközök kezeléséből
• részvétel a munkavédelmi hatóság ellenőrzésein, az esetlegesen felmerülő hiányosságok kiküszöbölését szolgáló intézkedési terv kidolgozása
• a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése, ezzel kapcsolatban komplex javaslatcsomag kidolgozása a balesetek megelőzésére, a munkavédelmi ellenőrzések, szemlék megtartására.
• képviselet a munkavédelmi hatóság és az OEP felé munkabalesetek esetén, illetve megtérítési eljárás esetén, a szükséges dokumentáció elkészítése, ehhez kapcsolódóan bírósági szakban történő részvétel
• szakértői anyagok készítése, szükség szerint bizonyítási kísérlet lefolytatásával
• hatóságok, magánszemélyek, gazdasági szervezetek részére szakértés, tanácsadás
• OKJ-s és iskolarendszerű oktatások
• gyárak, üzemek bontásának koordinálása
• építőipari kivitelezések koordinálása
• veszélyes anyagok (azbeszt tartalmú pala) bontásának megtervezése, koordinálása
Szakértői jogosultságok:
• Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
• Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
• Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
• Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
• Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Tárolás raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
• Üzem- és munkaszervezés

A munkabiztonsági szakértői jogosultságok a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében, illetve az igazságügyi szakértői jogosultságok a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara névjegyzékében megtalálhatóak.

Dr. Imre András

Ügyvéd

Dr. Imre András ügyvéd

Szakterület
Elsődleges szakmai tevékenységi körébe tartozó területek:
Hitelintézeti jog
Csőd- és felszámolási jog
Végrehajtási jog
Tőkebefektetési jog
Hitel-, kölcsön- és lízingszerződések joganyaga
Értékpapírjog
Váltójog
Társasági jog
Gazdasági társaságok üzleti döntéseinek folyamatos segítése
Ügyvédi megbízásainak sokszínűsége és a fentebb felsorolt jogterületek más szabályozási területekkel való szoros összefonódásának köszönhetően aktívan foglalkozik:
Ingatlanjoggal
Adójoggal
Versenyjoggal
Nemzetközi kereskedelmi joggal
Gazdasági büntetőjoggal
Családjoggal

Tanulmányok
2014 – 2015 KPMG Academy – Pénz- és tőkepiaci mesterkurzus
1992 – Jogi szakvizsga (jeles eredménnyel)
1985 – 1989 – József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar („Summa cum laude” minősítés)
Egyetemi tanulmányai alatt több alkalommal köztársasági ösztöndíjas
Karrier
2013-tól napjainkig: Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírája
1993-tól önálló ügyvédi irodájában, kizárólag ügyvédi tevékenységet folytat
1992 – 1993 Szegedi 6. sz. Ügyvédi Iroda, amely az egyetemi oktatók irodája volt
1989 – 1993 Szegedi József Attila Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék tanársegédje
1987 – 1989 Szegedi József Attila Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora
Speciális szakmai tapasztalata és kiemelt megbízásai
2013-tól napjainkig: Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégének jogi képviselete
2013-tól napjainkig: Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírája
2012-től Tőkefinanszírozással kapcsolatos jogi tanácsadás egy magyar bank számára
2012-től napjainkig: Magyarország egyik piacvezető kereskedelmi bankcsoportja és a hozzá kapcsolódó cégek számára lát el jogi képviseletet
2008 – 2014 A Magyar Bankszövetség work-out munkacsoportjának tagja
2002 – Magyar Geotermális Egyesület támogatója és szakértője
2000 – 2008 A hazai bankszektor egyik meghatározó tagjának lakossági work-out ügyvédje, majd 2008 és 2012 között ugyanezen kereskedelmi bank vállalati work-out ügyvédje
1995 – 2011 Az egyik legjelentősebb magyar kereskedelmi bank Dél-Alföldi Régiójának megbízott jogi képviselője
Tudományos tevékenysége
Rendszeresen tart előadásokat és csődeljárással, felszámolási eljárással, végrehajtással kapcsolatos továbbképzéseket, szakmai fórumokat.
Megbízói felkérésére rendszeresen tart vállalati képzéseket és tanfolyamokat.
A Bankszövetség megbízásából tevékeny szerepet vállalt a csődtörvény 2009. évi módosításának kodifikációjában, amelyért a Magyar Bankszövetség Elnöksége „a magyar banki közösség érdekében végzett tevékenység” emléklappal jutalmazta.

Nyelvismerete
Angol
Cím: 1137 Budapest,
Szent István krt. 18. II.em./13.
Telefon:
Tel: +36-1-789-3773
Fax: +36-1-780-9637
HÉTKÖZNAP: 08:00 – 18:00
HÉTVÉGE: ZÁRVA

Kereskedelem

2008. augusztus 15-től vagyunk jelen a kereskedelemben, munkánk során több ezer család anyagi boldogulásához járultunk hozzá. Tevékenységünket a tisztességes megélhetés, a munkavállalói jogok érvényesítése és a korrekt elszámolás érdekében végezzük.

A munkavállalókat érő anyagi hátránnyal, egészségvédelemmel, munkabiztonsággal, egészségkárosodással, üzemi balesetekkel, kártérítési ügyekkel kapcsolatban vállaltunk, vállalunk komoly feladatokat.

Fűződnek nevünkhöz 10 millió forintos esetek, de láttuk már el több 100 millió forintos nagyságrendű munkajogi ügyek és kártérítések jogi képviseletét is. Eredményeink hitelességét igazolja a témával kapcsolatban megjelent TV-, rádió- és újsághírek tömkelege.
Bátran keresse dr. Nyitrai Károly, dr. Ikanov Gábor, dr. Pál Péter, dr. Imre András ügyvédeket.

Logisztika

5 éve vagyunk jelen a logisztika területén. Csapatunkat egy nemzetközi hálózat magyarországi vállalatánál dolgozó gépkocsivezetők keresték meg.

Alapvető probléma a munkajog területén volt, az alábbi kérdéskörökben: munkába járás kezdete, vége, munkaidő beosztása, túlóra, műszakpótlék, rendelkezésre állás, sofőrökre vonatkozó kötelező pihenőidő betartása, telephelyen végezett munkavégzés, tachográf kártya használata stb. kérdéskörökben merült fel.

A munkavállalók összefogásának köszönhetően az egy évig tartó egyeztetés során, a dokumentációk feltárása, az információk összegyűjtése, jogi elemzések, felszólító levelek, kereseti levelek elkészítést követően sikerült a munkavállalók által jóváhagyott korrekt megállapodást megkötni a munkáltatóval, ami egyénenként – a munkáltatónál eltöltött évek figyelembevétele mellett – a több százezer forinttól a többmilliós nagyságrendű kifizetésekig terjedt.

Eredményes tárgyalásokat követően sikerült kollektív szerződést kötnünk, amelynek a tartalmát minden dolgozóval ismertettük az aláírás előtt, és szavazásra bocsájtottuk. A kollektív szerződést dolgozói fórumokon megvitattuk; elfogadását a dolgozók 90%-ban támogatták.

A témával kapcsolatban bátran keresse oldalunkon dr. Nyitrai Károly, dr. Ikanov Gábor, dr. Pál Péter és dr. Imre András ügyvédeket.

Szálloda ipar

A munkavállalókkal szembeni, olykor igazságtalan és megkérdőjelezhető erkölcsi alapokon nyugvó bánásmód miatt a kollégák érdekeinek képviseletére, hatékony megoldáskeresésre és a jogos érdekek szervezett érvényesítésére volt szüksége az ágazatban dolgozó munkavállalóknak, ezért keresték meg a KDFSZ-t.

A szakszervezethez 2020 márciusában csatlakozott először 11, szállodaiparban dolgozó kolléga. A szakszervezeti alapszerv rendkívül népszerű lett, és heteken belül létszámuk 20 főre növekedett, meghaladva ezzel a munkavállalói összlétszám 10%-át. Ez az jelenti, hogy a számok alapján elértük a reprezentatív küszöböt, meghaladtuk a vállalatnál dolgozók létszámának 10%-át.

A tagok folyamatos támogatást és jogi képviseletet igényeltek, és a szakszervezet ezt biztosította számukra. Ennek köszönhetően több munkavállaló sikeresen érvényesítette jogos érdekeit.
Témában keresse: Dr. Nyitrai Károly ügyvédet

Dr. Nyitrai Károly

Ügyvéd

Ügyvédjelöltként 2003 és 2006 között dr. Papp Endre ügyvéd irodájában kezdtem el munkajoggal foglalkozni, és principálisomtól rengeteget tanultam az ügyvédi hivatásról.

2007-től egyéni ügyvédként, 2016 januárjától a Dr. Nyitrai Károly Ügyvédi Iroda tulajdonosaként főleg munkajoggal, ezen kívül polgári joggal és társasági joggal foglalkozom.
Pályafutásom kezdete óta képviselek munkavállalókat és szakszervezeteket egyaránt. Az első jelentős munkaügyi pereket az akkor még önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények pedagógusainak, valamint a Nitrogénművek Zrt. alkalmazásában álló munkavállalók képviseletében láttam el.

2009 óta folyamatos az együttműködésem a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével. Hamar kiderült, hogy a szakszervezet érdekképviseletről alkotott filozófiája és a munkajoggal kapcsolatos nézeteim igen hatékony alapot szolgáltatnak a munkavállalói jogok állhatatos képviseletéhez.

Ennek eredményeként közös sikerként könyvelhető el többek között a karbantartó munkavállalók készenléti díjának, a gépkocsivezető munkavállalók rendelkezésre állási díjának és a korábbról elmaradt egyéb pótlékainak rendezése, a szakszervezeti tisztségviselők állásba történő visszahelyezése, a pénztáros munkakörű munkavállalók visszamenőleges, részleges anyagi rendezése, valamint több sikeres bértárgyalás, illetve végső esetben országos hatókörű vagy részleges sztrájk lebonyolítása.

A szakszervezet, illetve a munkavállalók képviselete mellett 2012 óta munkaügyi auditok lebonyolításával is foglalkozom, ebben a tevékenységemben az a célom, hogy olyan munkajogi struktúrákat alakítsak ki az egyes munkáltatóknál, ami a hatékony működés mellett a munkavállalókat és a munkáltatót is a partneri együttműködésre sarkallja.

Az ügyvédi tevékenységem mellett házas emberként és két gyermek édesapjaként szerencsésnek érzem magam, amiért családom tolerálja a munkámmal együtt járó jelentős munkaterhet.

Szakmai írások

GINOP-5.3.5-18-2018-00088

Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00088 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Magyar Érdekek Országos Egyesülete sikeresen megvalósította a GINOP-5.3.5-18-2018-00088 „A generációk

Tovább a cikkhez »

GINOP-5.3.5-18-2018-00081

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége sikeresen lezárta GINOP-5.3.5-18-2018-00081 projektjét. A projekt szakmai tartalmának publikálása, bemutatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Munkástanácsok Szövetsége

Tovább a cikkhez »